3. fejezet

 Sziasztok!

Ezúton szeretnék Nektek Boldog Új Évet Kívánni! 

Kívánom, hogy legyetek nagyon boldogok, sikeresek és minden álmotok váljon valóra!

Remélem mindenki kellőképpen elbúcsúztatta az óévet és most már kezdtek "életre kelni". 

Nagyon-nagyon szépen köszönöm a sok pipát, a kommenteket hamarosan elolvasom. :-)

Jövő héten lemegy 3 vizsgám, utána remélem sűrűbben tudom hozni Nektek a részeket.

Puszi

A péntek reggel szokásosan telt, Bent megettem, majd felöltöztünk és elindultunk a boltba.

Gyorsan letudtuk, letudtam a vásárlást és siettünk haza. Elég rossz idő is volt, nem akartam túl sokat a hidegben lenni Benjaminnal.

Túl estünk egy gyors pelus cserén, közben csengettek és a telefonom is megszólalt.

-          Remek - rohantam a telefonért, majd az ajtóhoz.

Laura állt az ajtóban és a kocsinál Lilly pakolászott, majd a gyerekek is felénk rohantak.

- Ne haragudj, bunkó voltam veled - ölelt magához.

- Csak próbáltad felnyitni a szemem - vontam meg a vállam és visszaöleltem.

- Szia Lina - mosolygott Ava és Daniel.

- Sziasztok.

- Ben a szobájában van? - érdeklődött Ava, bólintottam, majd Daniellel rohantak is be a kisfiamhoz.

Lily is lerakta a gyerekekhez Martint és leültünk a nappaliba.

- Anyáék már érdeklődtek mikor mentek haza - nézett ránk Laura, mivel mi utoljára karácsonykor voltunk ott.

- Nem tudom, majd valahogy összehozzuk. Ti most mentek?

- Igen, vasárnap meg megyünk vissza Los Angelesbe.

Ava és Daniel ott születtek és máig ott élnek, csak sokat utaznak velünk ellentétben.

- Nem azt mondtad,hogy ide költöztök? - Lily.

- De, csak el kell intézni a házat és Ava-t is ki kell íratni a suliból.

- Hamar beilleszkednek majd - mosolyogtam.

- Az biztos - nevettünk fel.

- Szóval Markkal összeköltöztök - mosolygott Lily, mire Laura hevesen bólogatott. - Legalább nektek is minden helyre rázódik.

Kérdőn néztem rá.

- Jaj, Laurának ott van Mark, aki a gyerekekkel együtt elfogadja, nekem itt van Hank - mosolygott.  - És nálad végre felbukkant Kimi, most már minden csak jó lehet.

- Ne szaladj ennyire előre, Kiminek felesége van...és mellesleg ott a média. Attól,hogy tud Benjaminról nem biztos,hogy mi összejövünk.

- Nem értelek, a feleségétől válni akar, szeret téged, akkor most miért vagy negatív? - értetlenkedett Lily.

- Mert nem akarok koppanni, Bent nem tiltom el tőle, de én nem biztos,hogy szeretnék együtt lenni vele - sóhajtottam.

Megszólalt a telefonom újra, SMS-t kaptam Kimitől.

„ Hiányoztok! Vasárnap hazautazom Svájcba, de sietek vissza hozzátok Londonba. A kis öreget ölelgesd meg helyettem. J „

Megmosolyogtam az SMS-t, boldogan írtam vissza neki, hogy várjuk.

Közben két nővérem árgus szemekkel figyelt.

- Fogadni mernék, hogy Kimi - mosolygott Lily nővérünkre.

- Ő volt az!

- Na? Mit írt? - érdeklődött Lily, mindig ő volt a legkíváncsibb közülünk.

- Annyit, hogy hétfőn jön - rántottam meg a vállam, végül is csak Ben miatt jön.

- Na, az tök jó - mosolygott Laura. - Akkor én nem találkozok vele -sóhajtott fel színpadiasan.

- Örülhetnél azért neki - bökdösött meg Lily.

- Minek örüljek? Csak Ben miatt jön!

- Basszus! Mennyi az idő? - kapta fel a fejét Laura, az órára nézett és rögtön felpattant.  - Ava, Daniel - kiabált a gyerekeknek.

- Mi az? - bújt ki Dan a gyerek szobából.

- Megyünk! Pakolnunk kell, tudod megyünk a nagyiékhoz.

- Ja - vigyorgott a kis srác. - Ava, gyere!

Gyors összeraktam pár képet Benről és odaadtam Laurának, hogy Anyáéknak adja majd oda és elköszöntünk tőlük.

Lilyvel felvettük a gyerekeket és úgy döntöttünk,hogy amíg nem kezd sötétedni elmegyünk sétálni.

Gyorsan átöltöztem és Benre is feladtam a meleg ruháit, majd beraktam a babakocsiba.

Kisfiam csak mosolygott rám, mikor meglátott és a kezébe adtam a csörgőjét.

- Nem gondolkodtál még el azon, hogy Kimi komolyan gondolja,hogy szeret? - fordult felém Lily.

- Őszintén? Nem! Túl bonyolult lenne - sóhajtottam.

- Nem hiszem, csak te gondolod ezt. Hidd el a médiát el tudnátok kerülni. Nézz meg minket, Hank ismert kosaras, de nem zaklatnak a fotósok minket. Igaz Martinnal lekaptak minket pár helyen, de ez elviselhető.

- De mi lenne így Londonnal? Kimi Svájcban él...Nem akarom Bent költöztetni, megszokta ezt az életet.

- Csak a kifogásokat keresed. Tudod nagyon jól, hogy fél éves és nem venne semmit észre, te ott lennél vele és Kimi, aki az apukája. Svájchoz meg közelebb van Magyarország, és London sincs messze. Tudnánk találkozni - mosolygott.

- Lily, hagyjuk. Nem akarok Kimi nyakán lógni semmiképp, tudod milyen életet élt eddig is Jenni mellett és nem mellesleg megcsalta a feleségét, szerinted velem nem tenné meg?

- Ez igaz - húzta a száját és hagytuk ezt a témát.

- Sziasztok csajok-lépett be az ajtón Hank és Lilynek adott egy csókot. - Srácok? - mosolygott.

- Szobában - mosolyogtam és elindultam a konyhába. - Itt vacsoráztok? - kiabáltam ki.

- Ha nem gond-hallottam meg Lily hangját.

- Már, hogy lenne az - sóhajtottam fel, majd nekiálltam a vacsorának, közben Lily is segített míg Hank a fiúkkal játszott.

- Lina ezt Ben mikor kapta? - jött be a konyhába kisfiam piros autójával.

- Múlt héten küldték Anyáék - mosolyogtam.

- Hmm, ilyen Martinnak is kell - nézett Lilyre.

- Vagy inkább neked jön be ez az autó és Martinra fogod - nevettünk fel mindketten.

- Lebuktam - hajtotta le a fejét és vigyorogva kiment a konyhából.

- Szóval hétvégén mit csináljunk? - nézett rám Lily, hétvégére mindig ki szoktunk találni valami programot.

 - Elmehetnénk túrázni vagy nem is tudom..ki kell használni még ezt a kis időt.

- Ezt most miért így mondtad? - húzta fel a szemöldökét.

- Szeptembertől Ben-t berakom a bölcsödébe és elmegyek dolgozni.

- Megint azt akarod játszani, mint terhesen? - nézett rám mérgesen.

- Lily- sóhajtottam. - Valamiből meg kell élnünk és tudod, hogy szeretek dolgozni.

- Ezzel nincs is baj, de te nem tudod hol a határ és agyon hajtod magad! Most már itt van Ben is, rá is vigyáznod kell!

- Tudom. Nem akarok éjjeleken át dolgozni. Keresek valami állást Benjamin meg legalább közösségbe szokik.

- Te tudod. Bár Martint is nem sokára oviba kell vinni - mosolygott.

- Na persze, három hónapos - nevettem.

- Jó, de olyan gyorsan nő - sóhajtott.

- Ne is mondd. Na, majd később milyen kis gengszterek lesznek Benjaminnal - nevettem.

- Azt hiszem rettegésben fogunk mi élni. Főleg, hogy Daniel is egész jól kijön velük.

- Igaz - nevettem.

A vacsora után Lilyvel még elmosogattunk, majd elköszöntek tőlünk, mert siettek haza, Martin bealudt és még várt rá a fürdetés.

- Na, gyere te rosszaság - emeltem fel Bent és a fürdő felé sétáltunk.

- Igen, megyünk fürcsizni - megengedtem a vizet, majd levetkőztettem a kisfiam és hajmosással egybekötve megfürdettem.

Belecsavartam a kis köntösébe és bementünk a szobájába a  pizsamájáért.

- Melyiket vegyünk fel? - mutattam fel neki egy kék-piros színűt és egy sárgát, habozás nélkül a kék-pirosra mutatott. - Tiszta apád vagy  - csikiztem meg  a hasát, mire hangosan felnevetett.

- Aaaa, aóóó - mutatott az autójára.

- Tessék - adtam a kezébe az autót.

- Meséljen neked anya? - simogattam meg az arcát, de csak nagyot ásított és az ágya felé nyújtózkodott. - Hát jó - beraktam a kiságyba és betakartam majd egy jó éjt puszi után kimentem a szobájából.

Épp akkor szólalt meg a telefonom.

-  Szia.

- Szia Lina - hallottam meg Kimi hangját. - Ugye nem ébresztettelek fel titeket?

- Nem, Bent épp most raktam be az ágyába. Teljesen  piros mániája lett-nevettem.

- Igen? Ennek igazán örülök-nevetett ő is.

- Na persze, tiszta apja, néha elgondolkodom, hogy mit örökölt tőlem.

- Hát az orrod! - kiabált bele a telefonba Mark. - Mármint szia Lina.

- Az orrom? - nevettem.

- Igen, hát nézd már meg! Kiminek akkora van, mint egy krumpli! - röhögött a vonal végén.

- Na jól van Mark, ha ki szórakoztad magad igazán elmehetnél már innen - morgott a szőke finn.

- Hát jó. Szia Lina.

- Szia.

Miután meggyőződtem, hogy nincs már ott Mark megszólaltam:

- Szerintem aranyos az orrod - nevettem.

- Csak az orrom? Köszönöm - nevetett Kimi is.

- Kimi, gyere már, edzeni is kell ,különben olyan leszel, mint egy disznó! - üvöltött Mark.

- Azt hiszem menned kell - mosolyogtam.

- Igen – sóhajtott. – Szia Lina.

- Szia.

Letettem a telefont, majd én is elmentem zuhanyozni és felvettem a pizsamám.

Bebújtam az ágyba és a kezembe vettem a notebook -om majd írtam egy levelet Anyáéknak, hogy minden rendben velünk és nem sokára mi is megyünk - úgy két héten belül haza.

Már nagyokat ásítoztam, így alvás előtt még ránéztem Benre, aki az autóját szorongatva aludt és a cumi is ott volt mellette, nyomtam egy puszit a fejére és én is álomra hajtottam a fejem.