62.fejezet

Sziasztok!

Meghoztam a frisst (:

Bevallom nem tetszik igazán nekem..túl rövid..sajnálom,de most ennyi telt tőlem.

A lábam fáj és gyógyszert kell rászednem,ami teljesen kiüt,viszont suliba megyek és ez így szar...:/

Mire hazaérek full szétesek és csak leülök a gép elé és nézek ki a fejemből...

Igyekszem ezt majd bepótolni,és sietek a folytatással.

Puszi

U.i: Holnap már tavasz :D Vagyis..Március és,ha március,akkor Forma-1 <3

62.fejezet

Szerda reggel...összegezve kapkodás volt minden.

Fabiant elfelejtettük felébreszteni,aki ezért hisztizett is rendesen,Melanie nem találta a fényképező gépét,Norbert egyre idegesebb lett,én pedig Sebastiannal szenvedtem.

-Nem úgy volt,hogy összepakoltál már?-szórtam a ruháit a bőröndjébe.

-Jó,elfelejtettem-rángatta magára a nadrágját.

-Remek-morogtam,azért fél tízre sikerült elindulnunk a Red Bull magán gépével,Christian már Milton Keynes-ben felszállt,Tommival pedig a reptéren találkoztunk..

-Kapkodtatok?-nézett ránk a Főnök.

-Igen-huppantam le a székbe,Fabian alig tíz perc után visszaaludt,Melanie valami újságot bújt,Norbert pedig Adriannal beszélgetett.

-Álmos vagyok-nyomtam el egy ásítást és a fejem Seb vállára hajtottam.

-Aludj csak-fonta a kezét a derekamra és simogatott,még Chris-Tommi-Seb beszélgetését valamennyire észleltem,de az álom sikeresen eluralkodott rajtam.

-Ébresztő Szépség-motyogta valaki és az arcom simogatta.

-Még öt percet-morogtam,rossz pont a napnak,hogy az arcomba süt..

-Aaa,nem lehet.Megjöttünk-hallottam a hangján,hogy mosolyog.

-Nem akarok,aludni akarok még-kapaszkodtam a pulcsijába.

-Tommi sok fotós van kint?-kérdezte Sebastian.

-Nincs egy sem-jött messziről a válasz,majd valaki megemelt,még arra is lusta voltam,hogy kinyissam a szemem.

-Ennyire álmos?-tuti Christian hangja,majd ajtó csapódások,kocsi hang és újra puha helyen ültem.

-Így nem tudlak becsatolni-morogta Seb.

-Hagyjál-nyavalyogtam és arrébb löktem a kezét.

-Be kell,hogy csatoljalak!-nem tágított.

-Kell a francot-nyitottam ki a szemem.-Miért nem hagysz aludni?

-Felőlem az egész hetet végig aludhatod,csak hadd csatoljalak be-nézett rám már enyhén mérgesen.

-Jó-emeltem meg a karom,így be tudta csatolni az övem,majd beült mellém.

Tommi ült elől,Norbert az anyós ülésen,míg Fabi a másik oldalamon,aki szintén kómás állapotban volt.

-Ragályos az álmosságod-böktem meg a mellkasát.

-Igeeen-ásított egy nagyot és a fejét a vállamra hajtotta.

-A hotel előtt már sokan lesznek,Jázmin szedd össze magad-nézett rám.

-Először is előre figyelj,nem akarok egy fán landolni.Kettő,ha nem vezetnél lerúgtam volna a fejed,álmos vagyok,jó?-morogtam.

-Nem vagy te egy kicsit nyűgös mostanában?-pillantott rám Seb,de rögtön feltette a kezét,amint a pillantásom rá szegeztem.

-Nem,nem vagyok az.Érthető?-morogtam és becsuktam a szemem,talán negyed órát ültünk kocsiban mikor Tommi leparkolt.

-Még,hogy sokan lesznek-motyogtam,akkor esett le,hogy a mélygarázsban vagyunk.

-Irány a hotel elé-szólalt meg Christian.

-Tommi felmész Apáékkal?-nézett Seb a szőke finnre.

-Persze-bólintott,majd hárman lifttel az emeletre mentek..

-Irány a cápák elé-morogtam.

-Sokat morgolódsz-húzott magához Seb és egy puszit nyomott a homlokomra.

Már minden bajom volt,a nagy tömeg,az,hogy Sebastian mellett kellett ácsorognom a tűző napon és vigyorognom mindenkire,pedig legszívesebben berohantam volna a hotelba.

Vagy egy órát álldogáltunk kint a hotel előtt,mikor Christian jelzett,hogy elég lesz..

Szinte rohantam be az épületbe.

-Jól vagy?-állított meg Seb-Olyan fehér vagy.

-Fehér?-kerekedtek ki a szemeim.-Sebastian!A bőr leégett rólam!Elegem van ebből a helyből-dobbantottam a lábammal.

-Gyere,ne itt hisztizz!-terelt a lift felé,amit Christian tartott nekünk.

-Nem hisztizek-morogtam az orrom alatt.

-De igenis hisztizel!-nézett rám Sebastian,tüntetőleg hátat fordítottam neki.

-Pihenjétek ki magatokat.Ma már nem lesz kötelező program,holnap délután akkor a pályán-intett pá-t nekünk Christian és balra ment,mi pedig jobbra.

-Megvárnál?-loholt utánam Sebastian,majd megálltam,így belém rohant.

-Most jó?-morogtam és tovább sétáltam.

201,202,203....207!

Ez a mi szobánk,a hangokra Fabian dugta ki a fejét a szemben lévő szobából.

-Hali-integetett mosolyogva,egy magamra vakart mosollyal intettem vissza neki,majd kinyitottam a szobánkat és csaptam be magam mögött.

-Köszi-lépett be Sebastian is a szobába,de nem foglalkoztam vele,a hálót kerestem,ahol rögtön elhúztam a sötétítő függönyöket és egy ablakot kinyitottam,hogy friss levegő jöjjön be,majd az ágyra vágódtam.

Elegem volt!

Egy idő után arra ébredtem fel,hogy besüpped mellettem az ágy és egy kéz az arcomhoz simul.

Rögtön odabújtam hozzá és az arcom a mellkasába fúrtam.

-Sajnálom-motyogtam és próbáltam visszanyelni a könnyeim,de csak-csak kibuggyantak.

-Shh-simogatta a hátam.-Ne sírj-emelte fel az arcom és a könnyeim lepuszilta.-Szeretlek-nyomott egy csókot a számra.

-Én is szeretlek-bújtam még szorosabban hozzá.

Egy ideig feküdtünk így,nyugodtan,csendben,majd kimásztam mellőle,hogy megmossam az arcom,majd kilestem az ablakon,már kezdett sötétedni.

-Lemenjünk vacsorázni,vagy felhozassam?-ölelt át hátulról és úgy néztük a tájat.

-Nem akarok lemenni-motyogtam.

-Akkor itt fent eszünk-csókolt a nyakamba,majd ellépett tőlem,hogy a telefont intézze gondolom.

A vacsora fél óra után ért fel,közben Tommi is átjött megnézni minket,azt mondta unatkozott,így megnéztünk egy filmet..Adam Sandler volt a főszereplő,jó részét végig röhögtük és a kedvem is javult valamennyire,majd a finn lelépett a saját szobájába.

Sebastian elment fürdeni,míg én a ruháinkat pakoltam ki,jobb,mintha vasárnapig a bőröndben fekszenek..

61.fejezet

Sziasztok!

Tudom,tudom....rég összegyűlt a 6 komment,de mentségemre szóljon,hogy alig ültem gépnél.

Apukám nincs jól így neki kellett segítenem és betegen látni,hát elmegy a kedvem az írástól.

De most itt vagyok,meghoztam a frisst,ami 3 oldalara sikeredett.

Remélem azért kapok pár kommit.

És köszönöm azoknak akik írtak hozzászólást valamint a chatben jeleztek nekem,sokat jelent nekem :)

Jó olvasgatást.Puszi (:

U.I.: Nem sokára hozom a Barcelona-i képeket a tesztről :)

61.fejezet

A kedd reggel jól indult,finom illatokra ébredtem és a konyhába indultam,ahol Sebastian ügyködött.

-Jó reggelt-léptem mögé.

-Neked is-fordult meg és egy puszit nyomott a számra.-Elrontottad a tervem-biggyesztette le a száját.

-Mi volt a terved?-mosolyodtam el és leültem a székre.

-Ágyba akartam vinni a reggelit-vett elő két tányért,majd a finom reggelit elém tette és töltött narancs levet,magának meg red bull-t vett elő.

-Köszönöm.-mosolyogtam rá és neki álltam a reggelimnek.-Ne idd már azt a szart-néztem rá mérgesen és a narancs leves dobozt felé löktem.

-Ezt nagyon ne hangoztasd a gyárban-nevetett fel.-És nem szar.

-Hát persze....úgy iszod,mint a vizet-morogtam és azért is töltöttem neki narancs levet.

-Te meg kávét iszol!Az sokkal rosszabb!

-Tévedsz!A kávé finom,az-böktem a dobozra-Nem finom.

-Ha ezt Christian hallaná-nevetett még mindig.

A délelőtt nagyon gyorsan elrepült..

Beszélgettünk,filmet néztünk és élveztük a nyugit.

Egy gyors ebédet összedobtam utána már nekiálltam vasalni,hogy a ruháinkat is tudjuk pakolni,hisz szerdán irány Monte Carlo...

Délután két óra fele járt,mikor kidőltünk mindketten az ágyon,alig feküdtem két perce Seb mellett mikor megszólalt a telefonom,közben lent csengettek is,így Sebastian elindult a földszintre.

-Szia Anya-vettem fel a telefont.

-Szia.Gondoltam érdeklődök,hogy hogy vagy?Minden rendben?

-Igen anya,jól vagyok.

-Akkor jó.Sebastian?

-Ő is jól van.Otthon minden rendben van?

-Igen,húgod nem dicsekedett?

-Mi?Mit csinált már megint?-sóhajtottam fel.

-Apád rajta kapta,hogy dohányzik...-morogta Anya.

Azért nagy kő esett le a szívemről,ez még sem olyan nagy baj,főleg,hogy ennyi idősen én is cigiztem,de Anyáék nálam nem vették észre.

-Üzenem neki,hogy gyorsan tegye le.

-Elbeszélgettünk vele és elmondása szerint,csak kipróbálta.

-Azért ez még sem olyan nagy baj.Balázsék?-tereltem gyorsan mielőtt Anya engem is kioktat.

-Jövő hét pénteken jönnek.

-Na ne-morogtam.-Anya nem tudnál velük beszélni,hogy szerdán,kedden jöjjenek?

-Elkerülnétek egymást?-sóhajtott fel.

-Pontosan,nekünk csütörtök este Milton Keynes-be kell indulnunk..

-És mikor jöttök?

-Hát szerda reggel ott akarok már lenni.

-Megbeszélem velük,mert úgy tudom nekik mindegy,Balázs amúgy is találkozni akar veled.

-Régen láttam...

-Húsvétkor láttátok egymást-mondta Anya.

-Igen-szomorodtam el.-Most le kell tennem,valaki jött.Szia Anya.Puszi mindenkinek.

-Rendben.Szia.Üdvözlöm Sebastiant.

-Átadom-majd bontottam a vonalat.

A telefont a zsebembe csúsztattam és a földszintre siettem.

A nappaliban találtam rá Sebastianra és Norbertre.

-Szia Norbert-üdvözöltem.-Mi járatban?-mosolyogtam rá és leültem Seb mellé,aki rögtön az ölébe húzott.

-Szia Jázmin.Gondoltam elkísérlek titeket Monacoba,Fabian nem bírt megülni otthon és kitalálta,hogy Ő nem akar iskolába menni.

-Anya ilyen könnyen elengedte?-kerekedtek ki Seb szemei,Norbert bólintott.

-És merre van Fabi?-néztem körbe,de sehol nem láttam..

-Iiiiiiitt vagyoooooook-futott felém nevetve és a nyakamba ugrott,amire Seb nem számított és a kanapén eldőltünk.-Szia-mosolygott rám.

-Szia Fabian-borzoltam össze a haját.

-Ugyanolyan bolond vagy,mint a bátyád-nézett rá komolyan Seb,de a végén elnevette magát.

-Jól van Sebastian-simogattam meg az arcát és Norberttel összenéztünk és mindketten felnevettünk.

-Aztán mesélj valamit,mi volt veled,míg nem találkoztunk?-húztam le magam mellé Fabiant,rögtön mesélésbe kezdett,hogy az iskolában elkezdett focizni,amit imád....

Támadt egy ötletem,Sebastianra néztem és elmosolyodtam.

-Imádom ezt a mosolyod-nevetett fel.

-Miért?

-Mert ilyenkor rosszban sántikálsz-kacsintott rám.

-Bolond-csaptam meg a vállát.-Ugye van foci labdád?

-Öhm..minek az?

-Minek?Túl sok ablak van az emeleten,így ki akarok dobni párat-motyogtam.

-Oké,oké-tette fel a kezét nevetve.-Hát nem tudom...valahol kell lennie-dőlt el a kanapén.

-Hééé..-csaptam a combjára.

-Mi az?-nézett rám.

-Te vagy a férfi,ilyenkor kéne felállnod és elindulnod megkeresni a labdád.

-Még kicsi vagyok-ásított egy nagyot és a fejét az ölembe helyezte,a haját simogattam közben beszéltem hozzá.

-Bezzeg ilyet az ágyban egyszer sem mondasz-tudtam,hogy ezzel rá tudom venni.

-Gonosz nő személy-ült fel és egy csókot nyomott a számra,majd elindult a pincébe,ahova követtem,még nem jártam lent.

-Fogalmam sincs hol van-motyogta Seb és pár dobozt szanaszét lökött,mint valami állat úgy szórta szét a cuccokat,közben jót röhögtem rajta,mivel már rég a kezemben tartottam a labdát,ami a szekrény tetején volt.

-Khm...

-Mi van?-motyogta,de nem nézett fel.

-Ha kitomboltad magad talán fel is mehetnénk labdázni-röhögtem el magam és felé dobtam a labdát.

-Végig nálad volt?-nézett rám nagy szemekkel,aprót bólintottam és futásnak eredtem,majd a hátsó ajtón rohantam ki az udvarra.

-Fabiaaaaaan-kiabáltam neki,mivel a vendégszoba ablaka nyitva volt.

Sebastian a labdával és futásnak eredt Ő is.

-Ne bánts jó?-néztem a hátam mögé,túl sokat nem tudtam már menni mivel a kerítés túl közel volt.

-Mondj egy okot rá!-jaj,az arc kifejezése sok jót nem rejt..

-Mert...mert...-láttam Fabiant,aki halkan futott Seb felé és lendületből a hátára ugrott.

-Ez nem ér-nevetett fel.-Hátulról támadsz?-kapta el az öccsét,halkan el akartam osonni onnan,már nem volt messze a ház,közben Norbert is kijött és leült a hintaszékbe.

-Azt hiszed ennyivel megúszod?-hallottam meg Seb hangját mögülem.

-Öhm..igen?-fordultam felé.-Fabi segíts-néztem a legkisebb Vettelre,de csak mosolygott rám és elvette a foci labdát.-Na szép-sóhajtottam fel.

-Rossz voltál-nézett rám Sebastian.

-Én nem-ráztam meg a fejem.

-De igen-felkapott a kezébe.

-Seb,tegyél leee...-visítottam.

-Nem,nem-csóválta meg a fejét.

-Bolond vagy-kapaszkodtam a nyakába,de mikor a fürdő felé indul kapálózni kezdtem.-Ne merd...Sebastian Vettel!

-Mit kapok cserébe érte?-tett le a zuhanyzó előtt.

-Kiengesztelést?!-vigyorogtam rá.

-Hmm...legyen,nem leszel vizes-mosolygott.

-Bleeee-nyújtottam ki a nyelvem rá,mire hangosan felnevetett.

-Leharapom-húzott vissza a derekamnál fogva,mikor kiakartam menni a fürdőből.

-Mi az?-mosolyogtam rá.

-Szeretlek-tűrt ki egy hajszálat az arcomból és megcsókolt.

-Én is szeretlek-mosolyogtam rá és szorosan az ölelésébe bújtam.

-Kijöttök még ma onnan?-hallottuk meg Fabi hangját.

-Igen-kiabáltam ki neki.

Délután amíg meleg volt végig fociztunk,bolondoztunk és még Norbert is beállt focizni.

Este még a fiúk kint maradtak én nekiálltam a vacsinak,mikor csengettek.

Sebastian rohant az ajtóhoz,és sikerült majdnem feldöntenie.

-Héj-szóltam rá.

-Jól vagy?-fogott meg.

-Igen,de nem a pályán vagy-felnevetett.

Együtt mentünk az ajtóhoz..meglepődtünk mindketten,de nagyon örültünk a vendégünknek.

-Jaj,de jó,hogy itt vagy-öleltem meg.

-Végre tudtam jönni-ölelte meg Sebastiant.

-Hát már régen voltál itt,de hogy-hogy?Neked nem dolgoznod kéne?

-Szabadnapot vettem ki és úgy döntöttem elmegyek Monacoba nyaralni-mosolygott.

-Pont most mikor oda megyünk mi is?-mosolyogtam a lányra.

-Igen,úgyis régen voltam kincs Öcsi futamán-nézett Sebastianra.-Persze,ha nem gond.

-Bolond vagy Melanie?-nézett rá Seb.-Örülök neki.

-Akkor jó-mosolygott,Seb behozta a csomagjait,közben Mel köszönt az édesapjának és a legkisebb öccsének.

-Segíthetek?

-Azt megköszönném-néztem Melaniera.

A vacsora Mel segítségével időben elkészült,szerencsére.

A mosogatást egyedül megcsináltam,a fiúk a tévé elé telepedtek,míg Melanie a vendégszobába helyezkedett el.

-És mikor indulunk holnap?-nézett ránk Melanie.

-Két választásotok van-kezdett bele Seb.-Vagy jöttök velünk szerdán délelőtt,vagy csak utána bármelyik nap.

-Menjünk most-vágta rá Melanie és Fabi.

-Akkor most megyünk-mosolygott Norbert.-De így legalább lesz időnk körbe nézni.

-Az biztos-mosolyodtam el.-Én sem jártam még ott.-De nem fogom szeretni a pályát-motyogtam.

-Miért?-nézett rám Seb.

-Mert utcai!És veszélyes.

-Mindegyik az-ölelt meg és egy puszit nyomott a homlokomra.

-Jó,de itt 300-zal száguldotok egy szűk utcán...

-Ne aggódj,nem lesz semmi bajom.

-Remélem is-bújtam oda hozzá.

Este gyorsan lezuhanyoztam és bebújtam Sebastian mellé,a fejem a mellkasára hajtottam és így ért az álom.

Hatodik Díjam :)

Úristen,úristen :D

Nagy meglepetés ért,hogy Ronie-tól kaptam díjat és ráadásul a másik blogom.

Nagyon-nagyon köszönöm,hogy gondoltál rám :)

Szabályok: 

1. Köszönd meg

2. Másold le a szabályokat, hogy a te díjazottjaid is láthassák őket

3. Rakd ki a képet is a blogodra

4. Add tovább a díjat 5 embernek

5. Írj magadról / a történetről / a főszereplőről 5 dolgot /

Na hát akkor Magamról:   

1.Állandóan mosolygok,néha már idegesítő,hogy nem tudom levakarni :D

2.Makacs vagyok...nagyon-nagyon makacs...ez  egy rossz pont nálam..

3.Rendetlen vagyok.xD   de eszem ágában sincs kitakarítani,akkor nem találok meg semmit..

4.Írtó lusta tudok lenni,ha valami nem tetszik..

5.Hiperaktív vagyok és néha tényleg nem tudok mit kezdeni az energiámmal :)

A történetről:

1.A magyar nagydíjat néztem  mikor kipattant a fejemből,hogy erről a Vettelről kell egy blogot írnom :)

2.A női főszereplő(Jázmin) szavazással kapta meg a nevét,különben  Diána lett volna.

3.Terveim szerint túl lépjük a  100 fejezetet is :D

4.Ha egyszer leülök  egy fejezetet megírni fél óra alatt   megírok vagy  másfél oldalt :)

5.Jázminnak nem lenne egy testvére sem-ahogy nekem sincs-de gondoltam miért ne? hisz én nem tudom milyen..

A főszereplőről:

1.Jázmin   tulajdonságai nagyon hasonlítanak rám

2.A magyarországi helyszínek közel vannak hozzám pl:Pula,Mencshely,Nagyvázsony :) 

3.Eredetileg  Diána lett volna,mint írtam,de   semmi nem jut eszembe :/

4.A múltja elég sötét,nem szeret róla beszélni,ezért is homályos    amit eddig tudtok.

5.Imádja a meleg helyeket pl: Hawaii,vagy bármelyik tengerpart.Ezért szeret utazgatni is :)

5 személy akinek átadom:

Jégbe zárt szerelem-Basi87

http://jegbezartszerelem.blogspot.com

A szerelem jeges útján-Basi87

http://golittlevettel.blogspot.com/

A cockpitten kívül-Niko

http://nikyformaegy.blogspot.com

Back Again-Monshe

http://icemanfanfic.blogspot.com/

Álmaim Útján-Niki

http://fanfictonmylifeinf1.blogspot.com/

           

Jerez teszt képekben :)

Sziasztok!

A szavazás alapján úgy látom igényt tartatok képekre,ezt örömmel látom ;)

Meg is hoztam az első adagot..Jerezt!

Nem sokára hozom a frisst :)

~Heikki Houvinen,Sebastian új személyiedzője,aki esetleg eddig nem tudta.:) 

~A mester és a bajnok! :) 

~Heikki 

-Heikki 

~Nekem tetszik Seb új frizurája :D 

~Az edző és a bajnok! (: 

~Christian,Adrian és Sebastian. 

~Heikki 

-Sebastian érkezéskor :) 

-Érkezéskor szintén 

 ~Heikki érkezéskor :)

~Sebastian és Heikki érkezéskor 

~És én ezzel a képpel szeretnék elköszönni sokadszorra Tommitól,nagyon-nagyon hiányzik nekem,de bízok a döntésében és abban,hogy Heikki lesz olyan jó,és barátságos Sebastiannal,mint Ő.Bízok benne,hogy ketten elérik még azt,hogy Seb újra Világbajnok lesz.
Bízok bennük:Sebastianban,Tommiban,Heikkiben és legfőképp a Red Bull 8-ban.  :)

60.fejezet

Sziasztok!

Megígértem,hogy sietek a frissel,hát itt is vagyok vele ;)

Igaz ez megint kerek szám,de semmi különös nincs benne,egy nyugodt napról szól..remélem nem bánjátok és kapok pár kommit :)

Örülök,hogy az 59.fejezethez 5 visszaszólást kaptam,2-t chatben (:

Tényleg sokat segítetek vele és látjátok ez adott nekem ihletet,mindig megmosolyogtattok a kedves szavaitokkal,szóval csak nyugodtan kommenteljetek,így hamarabb jön a friss :D

Ja,és MA elkezdődött a teszt Barcelonában,ha van rá igény teszek fel pár képet,majd szavazzatok! 

Puszi :)

60.fejezet

A másnap reggel szörnyű volt...legalább is csak az ébredés.

-Biztos jó ötlet?-sutyorgott valaki.

-Fent vagyok-motyogtam a takaró alól.

-Bocsi-szólalt meg Edina.

Nagy nehezen kimásztam az ágyból.

-Semmi baj-mosolyodtam el,ekkor fedeztem fel Stuartot is.-Menjünk ki nehogy Seb is felébredjen-tereltem őket a nappaliba részlegbe.

-Sietünk ám-ölelt meg unoka húgom.-Stu megy vissza Milton Keynes-be nekem pedig megy a repülőm.

-Jaj-szomorodtam el.-Örülök,hogy láttalak.Remélem jól érezted magad.-öleltem meg.

-Igen,nagyon jó volt-mosolygott rám,majd Stuartra nézett.

-És....veletek most mi lesz?-mosolyogtam.

-Hát..-vakarta meg a fejét Stuart,majd megfogta Edina kezét.

-Oké,mindent értek-nevettem fel halkan.-Örülök nektek-öleltem meg őket,aztán siettek is.-Üdvözlöm a többieket-néztem Stuartra.

-Átadom,Monaco-ban találkozunk-mosolygott,majd kiléptek a szobából,kerestem fejfájásra gyógyszert és visszamentem Sebastianhoz,ha én nem érzem olyan rosszul magam,akkor vele minden rendben lesz.

-Merre voltál?-nézett rám.

-Edina és Stu jöttek elköszönni-nyújtottam felé a bogyót.

-Ja-ásított egy nagyot.-Nem fáj a fejed?

-Nem-csóváltam meg a fejem.-Egész jól vagyok.Te?-bújtam az ölébe.

-Kibírom,inkább álmos vagyok még-dőlt el velünk az ágyban.

-És mi lesz a város nézéssel?-simogattam a csupasz mellkasát.

-Adj fél órát és felébredek-mosolyodott el,végre egy mosoly!

-Rendben-nyomtam egy puszit a szájára.

-Ez hiányzott nekem-húzott magához és a puszit csókká mélyítette.

-Letelt a fél óra-nevettem fel,hisz még öt perc sem telt el.

-Gonosz nő személy vagy te-ült fel újra.

-Nem,nem-ráztam meg a fejem.-Csak türelmetlen-mosolyogtam.

-És gyönyörű-csókolt meg.

-Nem vagy te egy kicsit elfogult?-nézegettem magam a tükörben.-Sonkáim vannak-fogtam meg a combom.

-Én meg ezeket a sonkáidat szeretem-állt mögém.-Butus vagy-csóválta meg a fejét és a nyakamba puszilt.

-Akkor is sonkáim vannak-motyogtam,míg Ő a fürdőbe ment.

-Hallottam-kiabált vissza és kihajolt az ajtón fogkefével a szájában,valamit motyogott,de nem értettem,így a földön fetrengtem a nevetéstől.

-Mi az?-jött vissza,majd belebújt egy pólóba.

-Semmi-ráztam meg a fejem nevetve és a fürdőbe vonultam.

Fél óra után a szekrény előtt toporogtam,nem tudtam eldönteni,hogy mit vegyek fel.

-Jó idő van kint-jött be Seb.-Még mindig nem tudtál dönteni?-sóhajtott fel.

-Nem-ráztam meg a fejem,majd mérgemben kikaptam egy virágos cső toppot és egy rövid farmer nadrágot,majd belebújtam a fekete balerina cipőmbe.

A bőröndbe bepakoltam az utolsó ruháim is,hogy ezzel már ne legyen gondunk visszajövetel után.

Fél tizenkettőkor indultunk el végre,ahogy kiléptünk a hotelból éreztem a hőséget...meg tudnám szokni,ezt Sebastiannal is megosztottam.

-Azért nekem hiányozna Svájc-mosolygott.

-Nekem is,de tetszik Barcelona,itt mindenki olyan felszabadult.

-Bizony-fogta meg a kezem,térkép nélkül és tervek nélkül keringtünk a városban vagy két órát,mikor megéheztünk és beültünk egy pizzériába.

-Kint vagy bent üljünk le?-nézett rám Seb.

-Kint-vigyorogtam.

Míg vártunk a pizzára pár rajongó felismerte Sebastiant,de egy autogramm és közös kép után békén hagyták.

Fél három fele indultunk útnak megint.

-Tele vagyok és menni alig bírok-motyogtam.

-Vigyelek?-mosolygott rám Seb.

-Neem-ráztam meg a fejem és futni kezdtem előle be egy vásárba,remekül el tudtam bújni előle,így sikerült a háta mögé kerülnöm és felugrottam a hátára,reflex szerűen nyúlt értem.

-Szóval itt vagy-nevetett.

-Igeen-nevettem fel én is majd egy puszit nyomtam az arcára,de nem tett le a földre,páran megnéztek minket,de csak mosolyogtak rajtunk,tetszett ez a hely,itt olyan könnyen fel tudtam szabadulni.

-Leteszel?-motyogtam a fülébe.

-Nem,nem-rázta meg a fejét és a szemünk elé tárult a tengerpart.

-Ez gyönyörű-másztam le a hátáról és levettem a cipőm,a lábam a finom,meleg homokba mélyesztettem.

A tengerpart azon részén ahol bejöttünk,nem voltak sokan,de balra tőlünk rengeteg ember napozott és a víz is tele volt vidám emberekkel.

-Még jó,hogy hoztam törölközőt és fürdőruhát-mosolyogtam.

A mellettünk levő családot megkértük,hogy vigyázzanak a cuccainkra,míg mi a vízbe merészkedtünk.

-Mi van,ha hideg?-motyogtam pár lépésre a víztől.

-De nem az-mosolygott Seb és a karjába vett.

-Ha hideg le ne merj tenni-kapaszkodtam a nyakába.

-Nem hideg-mosolygott és egyre beljebb sétált.-Leteszlek,jó?

-Ühüm-bólogattam,majd megéreztem az iszapot a lábam alatt.

Sokáig úszkáltunk a vízben,de azért a napon is voltam hátha valamivel kicsit barnább leszek,a család akikre bíztuk a cuccainkat nagyon kedvesek voltak.

Már sötétedett,mikor úgy döntöttünk,hogy ideje visszaindulnunk a hotelba,míg Seb kijelentkezett körbe jártam a szobát és átöltöztem.

Egy farmerbe bújtam és mivel nem számítottam nagy hidegre Svájcban sem,így egy fekete toppot és egy fekete-kék kockás igent vettem fel,amit nem gomboltam be,belebújtam a kék tornacipőmbe,mivel már csak az volt elől.

-Megkapott a nap-nézett rám Seb,mikor az inget igazítottam meg magamon.

-Nem fáj-vontam meg a vállam és a kistáskámhoz léptem,kivakartam a legaljából a szemüveg tokom.

-Eddig miért nem láttam rajtad a szemüveget?-nézett rám nagy szemekkel Seb.

-Mert nem szeretem és kontaklencsét használok...néha-motyogtam,majd felraktam a szemüvegem.

-Mehetünk?-fogta meg a bőröndöket.

A kulcsot leadtam a portán,majd végleg magunk mögött hagytuk a barcelonai pályát.

-Legközelebb februárban jövünk ide-nézett körbe Seb.

-Igen-ültem be a taxiba.

Bő egy óra után már a repülőn ültünk,ami Zürich felé tartott,este kilenc volt mikor leszálltunk Svájcban és taxival Baar-ba mentünk.

-Otton édes otthon-mosolyodtam el és kinyitottam a kaput,Seb behozta a bőröndöket,amit az előszobában letett.

Az első dolgom az volt,hogy a tévét bekapcsoltam,sosem szerettem csendben ücsörögni,a konyhába siettem és a hütőbe pillantva jöttem rá,hogy meleg szendvicsen kívül nem fogunk enni semmit.

Megcsináltam a gyors vacsinkat,majd elinditottam egy mosást és a nappaliban dőltem ki.

Úgy döntöttem,hogy messziről ugrok a kanapéra,de a tervem nem sikerült,vagy is csak félig..mivel a fél testem a szőnyegre érkezett,még szerencse,hogy a fejem a kanapén landolt.

-Jól vagy?-nézett rám ijedten Seb.

-Persze-nevettem fel és Ő is felnevetett.

-Bolond vagy,ugye tudod?-húzott magához és egy puszit nyomott a homlokomra.

Egy közös zuhany után bebújtunk az ágyba,de nem jött az álom a szememre...egy ideig forgolódtam Seb mellett,de nem akartam felébreszteni,az órára pillantottam és eszembe jutottak a ruhák,így kipattantam az ágyból és kiteregettem,fél kettő fele végre már nagyokat ásítottam,és újra bebújtam az ágyba.

-Merre jártál?-motyogta Sebastian fél álomban.

-Kiteregettem,aludj tovább-bújtam a mellkasához.

59.fejezet

Sziasztok! :)

Nagy nehezen,de összejött a 6 komment,aminek nagyon örülök :)

A fejezetről csak annyit,hogy nem túl hosszú,de igyekszem a frissel.

Remélem azért elnyeri a tetszéseteket.

Puszi (:

59.fejezet

Mindenki a parkoló felé özönlött,elhagytuk a pályát és a hotelba indultunk,Miranda hazarepült egy esti géppel,de szerencsére Tinát megtaláltam,így együtt készülődtünk.

-Mit szólnál,ha holnap körül néznénk?-mosolygott Seb.

-Benne vagyok-nyomtam egy puszit a szájára és kitoltam a szobából,abban a percben jött meg Tina.

-Szia Seb-intett neki nevetve,fintorogva,de átment a győztes Tommi szobájába.

-Oké,van kerek két óránk elkészülni-nézett az órára Tina.

-Elég lesz annyi-mondtam.

-Lássuk milyen ruháid vannak-lépett a szekrényhez,mintha Blancát látnám.

Alig fél óra alatt,míg én lefürödtem két szettet állított össze.

-Van két választásod-mosolygott,majd felmutatta,mindkét ruhát.

Az egyik fekete a másik szürkés árnyalatú volt.

-Nem tudom Tina,szerinted?

-Hát..-mosolygott.-Én a szürkét választanám,ez sokkal rövidebb-emelte elém.-Sőt!-vágta rá.-Ezt kell választanod,ez tökéletes-mosolygott.

-Oké-nevettem fel,bár azzal nem voltam kibékülve,hogy ilyen rövid volt...

-Egyik nap volt rajtad egy szürke magassarkú,hova raktad?-állt meg előttem csípőre tett kézzel.

-Itt van-lógattam meg előtte.

-Oké-mosolygott.-Gyorsan lezuhanyzok és utána megcsinálom a hajad.

Mint a villám,úgy végzett a fürdéssel.

A hajam begöndörítette,lágy hullámokat varázsolt nekem,egy kis sminket is feldobott.

Kivasaltam a haját és fél nyolckor rohanva öltöztünk fel.

Nyolcra pont leértünk a hallba,ahol a többség már ott volt.

Sebastiant kerestem a tömegben.mikor valaki hátulról átölelt.

-Gyönyörű vagy-suttogta a fülembe,megfordultam az ölelésében.

-Te sem panaszkodhatsz-mosolyogtam rá,mohón csókolt meg.

-Hiányoztál-mosolygott.

-Két órát voltunk távol egymástól-néztem rá furán,majd felnevettem.-Bolond vagy.

-Mehetnénk már?-nevetett Tina,mivel csak ránk vártak.

Seb kézen fogott és Stu-Edina páros mellett sétáltunk,elvileg nem volt messze egy bulizó hely,így ide indultunk el.

Végre unoka húgommal is tudtam beszélgetni.

A helyszínen a hangulat már meg volt,a zene jó volt,sőt...

Ajánlott zene: http://www.youtube.com/watch?v=c9J-LJFV-XY

A fiúk elmentek piáért,addig mi lányok bevetettük magunkat.

-Gyere ide-kapta el a derekam Seb és mohón megcsókolt.

A lehető legjobban simultam hozzá és táncoltam neki,éreztem,hogy oda lent már éledezik és meg volt a tervem,az asztalunkhoz húztam és az első kör piát elfogyasztottam,az ital egy kis idő után a fejembe szállt és egyre többet ittam.

A táncunk is úgy változott,ahogy bennünk az alkohol hatása.

Lassan már éjfél fele járt,a lábaim már fájtak,visszasétáltam az asztalunkhoz,ahol a lányok már kidőlve beszélgettek.

-Le..le esik a lábam-huppantam le Tina mellé és hangosan felnevettem.

-Te sem vagy józan ugye?-lökött elém egy újabb pohárral,de valaki elkapta a kezem.

-Elég lesz szerintem-szólalt meg,ismerős volt a hangja,de az arcát nem láttam.

-Hé,ez az enyém!-csattant a hangom és a számhoz emeltem a poharat.

-Jázmin!

-Seb?-motyogtam....-Keress magadnak piát.

Éreztem,hogy valaki megemel,de nem volt már erőm ellenkezni.

A friss levegőn kicsit kitisztult a fejem és megláttam Stuartot és Edinát...egymás szájában.

-Bleee-temettem az arcom a kezembe.

-Mi az?-fordult meg Seb.-Ja-nevetett fel.-Legalább kijózanodtál már-húzott magához.

-Sajnálom az előbbit-motyogtam.

-Megjöttüüüünk-kiabálta el magát Tina.

-Héé.Halkabban,fáj a fejem-nyomtam a kezem a szájára.

-Szeretlek,ugye tudod?-ölelt meg és a test súlyát rám emelte..szuper.

-Szerintem te részeg vagy-emelte meg Ole Tinát.

-Téged is szeretlek-karolta át a nyakát.

Nagy nehezen visszasétáltunk a hotelba és úgy estem be a szobánkba,a magassarkúm lerúgtam és az ágyra dőltem,abban a percben el is aludtam.

58.fejezet

Sziasztok!

Úgy döntöttem nem gonoszkodok tovább és azt az 1 kommentet elnézem,így itt a friss..

DE cserébe kérlek szépen írjátok le a véleményeteket,mert ha nem írtok azt veszem le,hogy nem tetszik az amit írok.

Nem lett túl hosszú,de remélem azért tetszik nektek.

Ajánlat: 6 kommi és jön a friss ;)

58.fejezet

A büfében egy pillanatra láttam Edinát és Stuartot,akik elég közel voltak egymáshoz,de Miranda elkapta a kezem.

-Ne leskelődj már,úgyis megtudod-nevetett fel.

-Oké,igazad van-sóhajtottam fel.-Te hogy,hogy itt?Nem Londonban kéne pihenned?-néztem a nagy pocakjára.

-Nem tudok megülni a fenekemen-nevetett.-Három éve folyamatosan utazok...furcsa lenne otthon üldögélni,majd ha megszületik a pici,na majd akkor-mosolygott.

-Te tudod,de ha fáradt vagy inkább menj vissza a hotelba.

-Aranyos vagy,de nem kell aggódni értem-mosolygott.-Gyere,mert mindjárt kezdődik a futam.

A boxba rohanva jött be Stu,csak egy kicsit késett...

Első rajt kockából Webber indulhatott,mögüle Seb.

A rajtnál Alonso és Seb is megelőzte Markot,első kör után a következő volt az állás:Alonso,Sebastian,Webber,Hamilton és Petrov.

Nem izgultam annyira ezen a futamon,mint a többin,de lehet azért,mert Edina folyamatosan kérdezgetett,hogy mi történik,de egyáltalán nem idegesített,szívesen mondtam el neki mindent.

Sebastian a 10. körben jött be kerék cserére és a fiúk villám gyorsak voltak,aminek mindenki örült,de elvárt dolog volt ez.

A 16.körben még mindig Alonso volt az élen,de Seb és Hamilton is felzárkózott mögé,Webber is ott volt a Mclaren mögött.

A 18. körben Sebastian újra bejött a boxba és lágy szett gumit kapott,mint a 10.körben.

A 22.körben Hamilton vezetett,de ki kellett jönnie kerék cserére és csak 15 másodperccel vezetett,ami nem elég egy kerékcserére,így Seb került az élre,Hamiltonnak sikerült a második helyre kerülnie,Alonso-Webber páros elé.

A 29.körben volt az izgalom,Webber részéről...túlságosan nem kedveltem,de a csapat tagja.

Alonsoval egyszerre jöttek ki a boxba,de a Ferrari lassan cserélt kereket,így Webber majdnem meg tudta előzni,de valamiért nem akart összejönni,Sebastian nyugodtan vezette a futamot..

A 35.körben már azt hittük Webber meg tudja előzni Alonsot,de a spanyol visszaelőzte és a kettősre Button is felzárkózott.

A 36.körben Seb kijött kerék cserére és Button megelőzte Webbert.

A 38. körben a következő volt az állás: Vettel,Hamilton,Button,Alonso,Webber,Schumacher,Rosberg,Massa,Petrov és Maldonado.

A 46.körben Guil szólt Sebastiannak,hogy az utolsó 20 körben ne használja a Kers-t,a gond ott kezdődött,hogy erről Hamiltonnak is szóltak,aki előtt megnyílt a lehetőség,hogy megelőzze,mivel Seb 1,5 másodperccel vezetett Hamilton előtt.

A 48.körben Seb újra jött a boxba kerék cserére,Hamilton a következő körben jött ki és le is maradt Sebastianról egy kicsit.

A 61.körben Massa kiállt,valami probléma volt a Ferrarival..

Alonso az ötödik helyen a verseny végén kört kapott Sebastiantól,mosolyogva ugrottam fel a székből és szaladtam a fiúk után,büszke voltam rá,idén megszerezte a 4. futam győzelmét!

Második helyen Hamilton,majd Button állhatott még a dobogóra.

Webber ép lecsúszott róla,csak a 4. helyet szerezte meg.

Kiszállt az autóból és a szokásos mozdulatok,ujjongás után felénk sétált.

Egy puszi a bukójára mozdulat után elengedtem,hogy a dobogóra menjen.

-El sem hiszem,hogy megnyerte-mosolygott Edina.-Köszönöm,hogy eljöhettem-ölelt meg.

-Örülök,hogy jól érezted magad-mosolyodtam el én is.

-Fura a Ti világotok,de tetszik-nevetett.

Jó érzés volt hallani,hogy a „TI világotok”...tényleg Sebastianhoz tartozok és rettentő büszke vagyok rá,Ő az én Bajnokom!

A pezsgőből mi is kaptunk,aminek kevésbé örültem,de Seb oda fentről nagyon jót szórakozott rajta.

-Ne félj visszakapod te még ezt-motyogtam.

Míg Seb interjút adott-Miranda ment el vele- addig én átöltöztem,mivel Christian elfelejtette közölni velem,hogy lesz egy gyors csapat fotózás..mindenki beállt már és vártuk a győztest,mosolyogva bújtam meg hátul.

Mirandával beszélgetve érkeztek meg,fel sem tűnt neki,hogy a csapat nagy része itt van,megölelgette Dietrich-et,majd valakit keresett.

-Ott van-mutatott felém nevetve Tina.

-Héé-motyogtam,mire mindenki felnevetett,felszaladt hozzám és nevetve emelt fel.

-Bolond vagy-borzoltam össze a haját.-Szeretlek-nyomtam egy puszit a szájára,mégis csak közönség van..

-Én is-tett le nevetve,majd készült rólunk egy tűrhető kép is.

-Ma bulizuuuuunk-kiabálta el magát Stu,és szinte az egész csoport helyeselt,így nekünk sem volt sok választásunk.

-Aztán finoman emberek,holnap 10-kor indul a gép,aki lekési itt marad-nevetett a mondata végén Christian és Ő elköszönt tőlünk,de jó szórakozást kívánt,Adrian és Dietrich is inkább a hotel szobájukba indultak.

57.fejezet

Sziasztok!

Hát itt a friss :-)

Remélem kapok pár kommit,azt nem tudom mikor jövök a következő résszel,de igyekszem...viszont most van mit kijavítanom...német 2-es dolgozat....borzalom mit csináltam..:/ Meg sem merem mondani itthon,mert letépik a fejem.

Na,de nem panaszkodom.

Jó olvasást.:)

Puszi

57.fejezet

Kiszállt és a szokásos mozdulatai után felénk futott.

Egy gyors puszit nyomtam bukójára,a fiúk megölelgették.

Egy mozdulattal átemelt a korláton és letett maga mellé.

-Bolond vagy ugye?-csóváltam meg a fejem.-Ezt vette a kamera is.

-Igen?-vette le a bukóját.-Nem baj-mosolygott rám,majd finoman a riport szoba felé lökdöstem,de nem igazán akaródzott neki.

A sajtó tájékoztató után fáradtan lépdelt az öltözőjébe,hogy átöltözzön.

Fél hét volt mikor elindultunk a kijárat felé,de a home előtt a német RTL elkapta,és természetesen nekik,mindig szívesen nyilatkozik,de most a magánéletre is kitértek,nem álltam a sarkukban,de hallottam a beszélgetést.

-Sebastian,ma az egész világ láthatta a kedvesed?Esetleg terveztek komolyabban is?

-Alig két hónapja vagyunk együtt,mindketten a munkánkra koncentrálunk-válaszolt.

Ügyes,szépen terel! :-)

Gyorsan eliszkoltam messzebbre,hogy engem ne kérdezzenek...szerencsére megúsztam.

-Búú-lépett mögém Sebastian.

-Idióta-csaptam fejbe a mappámmal,mivel a szív bajt hozta rám.-A frászt hozod rám a hülyeségeiddel.-motyogtam.

-Ne haragudj-kapta el a derekam és finom puszit nyomott a számra.

-Nem haragszom-mosolyodtam el.-Csak menjünk már a hotelba...álmos vagyok-toporogtam előtte.

-Menjünk-fogott kézen,a parkolóban futottunk össze Edinával és Stuval.

-Sajnálom,hogy én hívtalak ide,de alig beszélünk-öleltem meg unokahúgom.

-Semmi baj,így is élvezek itt mindent-mosolygott.

Együtt mentünk vissza a hotelba,amit fél úton meg is bántam,Stuartból csak úgy dőlt a hülyeség..

-Elböfögjem az ABC-t?-tette fel a nem tudom hányadik idióta kérdését.

-Inkább játszunk csend királyt-csaptam fejbe finoman.

-De miért?-fordult hátra.

-Mert azt úgy sem bírod ki-nyújtottam ki a nyelvem rá.

-Na persze-hadonászott.-Fogadjunk.-nyújtotta felém a kezét.

-Nem bírod ki,ha nekem van igazam lehet egy kérésed.

-Ki fogom bírni,és ha így lesz és persze így lesz,nem hagylak békén-nevetett,majd kezet fogtunk...

Volt akkora szerencsénk/szerencsém,hogy a hotelig csendbe volt,de Edina direkt húzta az agyát,amin jót röhögtünk.

A hotel halljában kikértem a szoba kulcsunk és elköszöntünk Stuarttól és Edinától,majd lifttel elindultunk az ötödikre.

-Tudod mi lesz holnap?-állított meg Seb a szoba előtt.

-Vasárnap?-megrázta a fejét,pedig a fejem teszem rá,hogy vasárnap lesz..-Akkor futam?-újra megrázta a fejét.-Feladom-tettem fel a kezem.

-Holnap leszünk együtt 2 hónapja-kapott fel a kezébe és így vitt át a küszöbön.

-Hát én ezt nem is tartom számon-motyogtam,szégyelltem magam miatta.

-Hé-emelte fel a fejem.-Mi a baj?

-Semmi....csak én..nem is gondoltam erre,elfelejtettem.

-Ez miatt ne legyen rossz kedved-csókolt meg.-Szeretlek te butus.

-Én is szeretlek-nyomtam egy puszit a szájára és odabújtam mellé.

Jól esett így a karjaiban feküdni,hallani,ahogy szuszog,dobog a szíve...

Persze minden csoda három percig tart...

Megcsörrent a mobilom és Drága Húgom neve állt a kijelzőn,Seb adta a kezembe a készüléket,egy fintort elnyomtam..

-Ne szedd le a fejét-nézett rám Sebastian.

-Jóóó-majd felvettem a telefont.

-Na végre,ráültél a telefonra?-háborgott Anna.-Ja,amúgy szia.

-Neked is szia-motyogtam.-Miért hívtál?

-Csak gratulálni Sebastiannak.

-Köszönöm-szólalt meg az említett.

-Szia Seb.És anya érdeklődik,hogy minden rendben-e köztetek,mikor jöttök..stb.-hadarta el.

-Minden rendben.Jövő héten nem tudunk menni,de az azutáni héten majd megyünk,de még szólok úgyis előtte.Balázsékkal mi van?

-Minden oké,most visszamentek New Yorkba,de megnézték a házat...majd két hét múlva jönnek megint.

-Remélem tudunk akkor találkozni.

-Ja,nem lenne rossz...lassan csak én rohadok itt.-morgott.

-Hogy beszélsz?

-Jó,jó...semmi-motyogta.

-Mindjárt más,nem csoda,hogy anyáék ki akarják mosni a szád...

-Jó..ne gyere ezzel te is.Te sem voltál egy jó gyerek.

-De nem az én utam kell járni te dilis!

-Mondja ezt az,aki Balázs után járt állandóan...

-Makacs vagy..-sóhajtottam fel.

-Nővéremtől tanultam-nevetett fel.

-Kackac-motyogtam,de Seb is elnyomott egy mosolyt.

-Ja,lenne egy-két dolog amit beszerezhetnél nekem...mondjuk,úgy szimplán ajándékként.

-Mi van elköltötted a zsebpénzed?-nevettem fel.

-Jóóó...kellettek új ruhák.

-És miért érzem azt,hogy most is azt akarsz?

-Mert gondolat olvasó vagy?

-Na,jó..küldd el inkább e-mailen,mert a telodon sem lesz pénz.Szia és puszilok mindenkit.

-Oké,de mikor jöttök addigra szerezd be...jön a jó idő és rengeteg buli lesz..

-Majd meglátjuk,érdeklődök anyunál a jegyeid után.

-De egy állat vagy-morgott.-Na szia.

-Szia-tettem le a telefont nevetve.

-Nem szeretnék a húgod lenni-nevetett fel Sebastian.

-Miért is?-húztam fel a szemöldököm.

-Terrorizálod a húgod-és elnyomott egy ásítást.

-Nem is igaz-motyogtam.-Menj fürödj le és utána aludhatsz-löktem meg a lábammal a fürdő felé.

-Mindig ki fogsz rúgni az ágyból?-állt meg előttem.

-Menj a fenébe Vettel.Húzod itt az agyam!

-Én is szeretlek-nevette el magát,majd a fürdőbe eltűnt.

Miután Ő is végzett és én is bebújtam mellé az ágyba és így aludtunk el.

Vasárnap reggel dörömbölésre ébredtünk,Seb már kiszállt az ágyból és az ajtó felé sietett.

-Elkéstetek-rontott be a szobába Tommi.-Van tíz percetek elkészülni,mert Christian letépi a fejeteket.

-Mennyi az idő?-ugrottam ki az ágyból.

-Dél múlt-nézett az órájára.

-És nem tűnt fel előbb,hogy nem vagyunk sehol?-dünnyögtem.

-Hát nem-motyogta Tommi,majd kiment a szobánkból.

Egy gyors zuhany után a szekrény előtt toporogtam,Sebastian sem találta a cipőjét.

-Már biztos,hogy elkésünk..-idegeskedtem,majd az első kezembe akadó ruhát felkaptam.

-Hol a fenében van a kék cipőm?-morgott Seb.

-Vedd fel a fehéret-mutattam a bőröndje mellett.

-Az nem jó!-morgott.

-Most jó lesz-dobtam a kezébe.-Letépik a fejem-indultam meg az ajtó felé,a hallban találkoztunk újra Tommival,aki idegesen toporgott ott.

-Christian ki fog herélni minket-morgott.

-Egyéni probléma,de nekem a fejem szedi le-motyogtam.

Seb úgy nyomta a gázt,hogy attól féltem,hogy az úton maradunk.

Fellélegezve szálltam ki az autóból és rohantam a motorhome-unk felé,sikeresen majdnem fellöktem pár fotóst,holnap szalag cím lesz belőle,hogy rohanunk.

Volt két percünk még beérni.

Ahogy benyitottam szembe találtam magam Christiannal.

-Időben-nyomott meg valamit a telefonján.

-Oké-szusszantottam egy nagyot,majd elindultam vele a büfé felé.-Te stoperrel mértél?

-Igen-bólintott,majd leültünk egy asztalhoz,alig két perc után Miranda is csatlakozott hozzánk.

Megbeszéltük az utolsó dolgokat is a magyarországi találkozóról és rögtön írtam a csajoknak facebook-on keresztül,hogy már hivatalosan is rendben van minden.

Egy óra volt vissza a futamig,így Sebastian öltözőjébe mentem,halkan kopogtam,és egy szabad után beléptem.

-Sok sikert-bújtam oda hozzá és egy puszit nyomtam a szájára.

-Köszönöm-ölelt meg.-Christian?

-Mi van vele?-húztam fel a szemöldököm.

-Megúsztad?-simított ki egy tincset az arcomból.

-Igen-bólintottam.-Stopperrel mérte mennyi idő alatt értem be-ráztam meg a fejem nevetve.

-A száguldás átka-mosolyodott el.-Ideje készülnöm-pillantott az órájára.

-Hát nem ártana-rontott be a szőke finn és,mint egy tornádó dobálta Seb felé a ruháit,még szerencse,hogy a bukót nem dobta...

-Lehetetlen alak vagy,ugye tudod?-néztem Tommira.

-Tudom-mosolyodott el.-Te meg ne ácsorogj,öltözz!-szólt Sebastianra.-Vagy kérvényt nyújtsak be?

-Jó,jó...megyek már-tette fel a kezét Seb.-Kimennél?-nézett az álldogáló Tommira.

-Mióta vagy szégyenlős?-csóválta meg a fejét az edző és megragadta a kezem,hogy magával húzzon.

-Na nem,Jázmin marad-nézett Tommira szigorúan..oké,csak ne vesszetek össze rajtam..

-Aha,szóval erre megy ki a dolog..-gyanús feje van ennek a finnek.-Kár érte,de futam előtt nem lesz semmi.Ha kanos vagy használd a...a...a..kezed!-vágta rá pár perc után.

-Mi van?-kerekedtek ki Seb szemei,csak kapkodtam a két fiú közt a fejem,ezt a két lököttet,és ma Tommi tuti,hogy szívott valamit...vagy..szerelmes!

-Te szerelmes vagy!-nevettem fel és megböktem Tommi mellkasát.

-Mi?...Hogy?..Bolond vagy?Nem..én nem!-hebegett-habogott és itt vágta el magát nálam.

-De,igen is az vagy!-kacagtam rajta.

-Halljuk-húzott le maga mellé Sebastian.

-Mit szívtatok?-sóhajtott fel.-Ez képtelenség,egyszerűen hülyeség-makogott.

-Na persze,én meg pasi vagyok..

-Ki tudja-vágta rá Tommi.

-Biztosíthatlak benne,hogy teljesen nőből van-mosolygott Sebastian.-Szóóóóóval?-nevetett.

-Csak annyit mondj,hogy ismerjük e-kérleltem.

-Ismeritek-motyogta.-Most jó?

-Tökéletes-ugrottam fel nevetve,majd megöleltem.-És már tudom is,hogy ki az.

-Mi?Ennyiből?Hogyan?-kerekedtek ki Tommi szemei.

-Miben fogadunk,hogy „B”-vel kezdődik a neve és spanyol?

-A..a fene,honnan jöttél rá?-rázta a fejét az edző.

-Nőből van-veregette meg a vállát Seb.-Szóval mióta is vagytok együtt Blancával?

-Nem vagyunk együtt..-sóhajtott Tommi.

-Még nem!-tettem fel az ujjam.-Ne aggódj-mosolyogtam a szőke finnre és dalolászva mentem ki az öltözőből.

Meg is van a tervem...és össze fogom hozni ezt a két bolondot..

Blanca is és Tommi is megérdemel végre egy normális kapcsolatot.