8. fejezet

Sziasztok!

Tegnap akartam hozni a folytatást, de sikerült 8kor bealudnom. :o 

Nem hosszú rész előre szólok, ez inkább családias hangulatban telik. De vajon meddig tart ez a nagy boldogság? :)

A következő részekben ez is kiderül. Arra gondoltam, ha ehhez a részhez kapok még ma 3 kommentet, akkor holnap hozom a folytatást. 

Puszi

-         Hahó - kiabált Lily, kipattantam Kimi öléből, mire elég fancsali képet vágott, de kimentünk a szobából. - Áh, sziasztok - mosolygott nővérem és letette kisfiát a szőnyegre.

-          Sziasztok - mosolyogtam.

-          Mi is itt vagyunk - rohant be a lakásba mosolyogva Daniel.

-         Neked is szia-borzoltam össze a haját. – Ilyen hamar? Nagyi mit szólt ehhez a villámlátogatáshoz?

-         Háááááát – húzta a száját unokaöcsém. – Azt mondta nem is foglalkozunk velük és sosem látogatjuk meg, de nem értem… hiszen ott voltunk akkor is – csóválta a fejét.

-          Sziasztok - jelent meg Laura és Ava. – Anya kiborított – sóhajtott hatalmasat nővérem. – Készülj fel! – legyezett mutató ujjával.

-          Mark? - vigyorgott mellettem Kimi.       

-          Én vagyok a málhás szamár - lépett be Ő is a lakásba és lerakta a cuccokat az ajtóba.

-          Szóval itt esztek vacsit - indultam meg a konyhába.

-         Nehogy neki állj főzni - kapta el a kezem Lau. - Jó a pizza is nekünk, ugye? Állandóan főzöl mikor itt vagyunk. Tisztára, mint Anyu.

-         Pizzaaa – kiabált Ava és Dan, Kimi hevesen bólogatott, hogy milyen jó ötlet, Mark már annyira nem lelkesedett ezért.

-         De tényleg állandóan főzni akarsz, ülj már le egy kicsit-nevetett Lily, mindenki elfoglalta a saját helyét a nappaliban és próbáltuk összeírni ki milyen pizzát akar enni.

-          Had üljek ide - nézett rám Daniel.

-          És én hova ülök? - húztam fel a szemöldököm.

-         Az ölébe - vonta meg a vállát Dan és Kimire nézett, a finn hangosan felnevetett és az ölébe húzott, majd a hátam mögött lepacsizott az unokaöcsémmel.

-          Te beszélted ezt meg vele? - kerekedtek ki a szemeim.

-          Én? - próbálta elrejteni a mosolyát.

-          Gazember - ütöttem fejbe nevetve.

Vakufénye zavart meg minket Kimiel.

-         Bocsi - nevetett Lily - Aranyosak vagytok - mosolygott és Martint az ölébe ültette, de Ava rögtön elkérte tőle, hogy babázhasson.

Benjaminnal már nehezebb dolga volt, mert Ő olyan volt, mint egy sajtkukac.

Fél hat fele Hank is megjött, így együtt volt a család és a pizzát is megrendeltük.

A konyhába mentem, hogy Bennek összeüssek valamit a pizza helyet.

Két erős kar fonódott a derekamra és a hasam simogatta, az állát a vállamra hajtotta.

-          Ennyi a nyugodt napnak - motyogtam.

-          Nem örülsz,hogy itt vannak? - suttogta.

-          De, csak nem így terveztem a mai napot – elmosolyodott.

-          Mi lesz máár? Éhen hal a fiatok - üvöltött be a konyhába Mark.

-          Mindjárt – válaszoltam.

Mark lerendezte a pizzát, Laura hozott tányérokat közben Lily megetette Martint, majd lefektette és visszajött a nappaliba.

-         Jaj, mielőtt kimegy a fejemből. Anyáék üzenik, hogy hazatolhatnád a feneked - nézett rám Laura.

-          Csak nem így mondták - nevetett fel Lily.

-          Hiszen valamelyik nap telefonáltam Anyunak, hogy megyünk – csóváltam a fejem.

-          Mikor mentek? – érdeklődött Lily.

-          Hát jövő hétvégére gondoltam.

-         Hmm, akkor nem lesztek itthon – biggyesztette le a száját. – Na, de egy hétvégét kibírok – vigyorgott.

-          -Igazából már vasárnap elutazunk – pirultam el.

-          -Igeeeeen? – csúszott közelebb a két nővérem.

-          Kimihez Svájcba – mosolyodtam el.

-         Na végre – majdhogynem ugrált Lily. – Jó lesz – Laura is bólogatni kezdett. – Kimozdulsz Te is, tuti jó hely Svájc. Mázlista – lökött meg könyökével.

Felnevettünk.

Azt hiszem tényleg jó lesz. Örülök, hogy felhozta Kimi és igent mondtam.

-          Miről sutyorogtok? - mosolygott Hank.

-          Semmi, semmiről - jött az egyhangú válasz.

-          Akkor itt lesz valami - nevetett fel Mark.

Kimi nagyon el volt foglalva Benjaminnal, aki nagyon magyarázott valamit neki, oda osontam mögéjük és Kimit átöleltem hátulról.

-          Esik a hóóóóó - kiabálta el magát Ava és Dan.

-         Micsoda? - kerekedtek ki a szemeim és az ablakhoz rohantam, ahol a két nagyobb gyerek álldogált. - Jaj, ne - sóhajtottam fel.

-         Miért Lina? - nézett fel rám csillogó szemekkel Daniel. - Tudunk hóembert építeni - tapsikolt a kezével.

-          Igen - helyeselt a nővére, Ava. - Anya kimehetünk most?

-         Felejtsétek el, nem úgy vagytok öltözve! Majd holnap ha Lina megengedi átjövünk és itt tudtok játszani - ők panel házban laknak.

-          Persze, hogy jöhettek - mosolyogtam.

-          Jaj, de jó - nevetett Daniel.

-          Holnap szánkózunk? – csikizte meg Ben pocakját Kimi.

-          Szánkózni? - néztem Kimire.

-          Hát mit vártál? - mosolygott. - Finn vagyok!

-          Na, akkor menekülök is - nevettem fel és arrébb lépkedtem, Kimi lerakta Benjamint.

-          Szóval menekülsz? - indult meg felém Kimi.

A konyhába futottam és onnan a hálóba, de túl gyors volt így már az ajtóban elkapott és a vállára dobott.

-          Kimiii - visítottam. - Tegyél leee - ütögettem a hátát.

Hirtelen rakott le az ágyra.

-          Jó kislány leszek csak ne bánts - tartottam fel a kezem.

-          Biztos? - hajolt közelebb, csak bólogatni tudtam, a szemeiben teljesen elvesztem.

Éreztem a puha ajkát az enyémen.

-          Ki kéne mennünk - motyogtam. - Mark a végén elkezd kombinálni.

-         Nekem jó itt-húzott vissza az ölébe és megcsókolt, ha lehet még jobban hozzá simultam, ez hiányzott nekem, Ő, hogy itt legyen az életemben!

-         Kimi... - Mark törte ránk az ajtót, így nem tudtam befejezni a mondatom, úgy éreztem, hogy ki kell mondanom.

-          Ajj, nem igaz-csapott a combjára. - Pedig már azt hittem - morgott.

-          Mark - jelent meg mögötte Laura, mire a férfi összehúzta magát.

-         Öö..oké, itt sem vagyok - sétált el behúzott nyakkal, Laura is vetett ránk egy pillantást, amin felnevettem, mégis csak van valami közös bennük, majd a lábával berúgta a szobaajtót.

-          Most már mindenképp ki kell mennünk - álltam fel Kims öléből.

-          Utálom Markot - motyogta.

-          Hát pedig holnap is vele leszel-nevettem.

-          Na, akkor majd visszakapja.

Visszamentünk a többiekhez, akik már készülődtek, Ava már kabátban toporgott az ajtóban, Laura Daniellel civakodott, mert a fiú nem akarta felvenni a sapkáját, Lily Martint öltöztette, Hank és Mark egymással beszélgetett, Ben meg a szőnyegen csücsült és nézte a többieket, mikor meglátott minket rögtön hadonászott a kezével és a saját kis nyelvén nagyon mondott valamit.