2013. január 9., szerda

Száztizenötödik fejezet

 Sziasztok!
Nos,nem fűznék sok mindent a részhez...azt hiszem elég sokan vártátok ezt részt :-)
Hát meghoztam! :P
Remélem kapok pár komit ;)
Puszi!
 

 115.fejezet


Ideges voltam...nem először csináltam terhességi tesztet,de ez valahogy más volt.Miranda a szobában várt rám,Seb pedig semmiről nem tudott.
Azt írták a dobozon,hogy öt percet kell várnom.
Nem akartam egyedül bent kuksolni,így behívtam Mirandát.Beszélt nekem mindenről,próbálta elterelni a figyelmem.
Lejárt az öt perc...
Remegő kezekkel emeltem fel a tesztet.
-Na?-siettetett Miranda.
-Negatív.-hunytam le a szemem.
-Jaj,sajnálom-ölelt át.
Pár perc csend után szólalt meg.
-Mikor kellene megjönnie?
-Öhm..-gondolkodni kezdtem.-Kedden.
-Én azt mondom,hogy ne add fel.Csinálj még egy tesztet péntek.Akkor már biztosan kimutatja.Kérlek Jázmin,csináld meg pénteken!
-Rendben-sóhajtottam fel.
Egy kicsit még egyedül maradtam a fürdőben,összekapartam magam,majd lementem a nappaliba.


**Hétfő**


Reggel korán ébredtünk,hogy hamar visszaérjünk Svájcba és el tudjunk indulni még ma Hawaiira.
Még délelőtt szerencsére otthon voltunk,villám gyors pakolás,pizza ebédre és a délutáni géppel indultunk is Miamiba,ott majd át kell szállnunk.
A több,mint tíz órás repülő út után megváltás volt leszállni este hétkor Miamiban,volt fél óránk a felszállásig.
Gyorsan felhívtuk a családot,hogy ne aggódjanak értünk.
Időzónákat beleszámítva fél tízkor landolt a gépünk Hiloban.
Mindketten elég fáradtak voltunk,úgy dőltünk be a taxiba és a hotelban is kicsit nehézkes volt,hogy rögtön adják ki a szoba kulcsunkat.
Az első napunkat az ágyban töltöttük,mindkettőnket lefárasztott ez a hosszú utazás.Több,mint tizenkét órát ültünk a gépen,ez azért durva.
Mellesleg az időzóna sem segített a helyzetünkön,tizenkét óra volt az eltérés!
Mindig is elszerettem volna egyszer jutni Hawaiire,és ez most sikerült.És nem is akárkivel jöttem ide,a vőlegényemmel!
Öt csodálatos napot töltöttünk itt a szigeten.
Legtöbbször inkább a tengerben voltunk,minden vízi sport ágat kipróbáltunk -majdnem- bár Seb jóval bevállalósabb volt mint én.
Próbáltam nem a babára gondolni,de esténként mindig bekúszott a gondolataimban,péntek este már nem hagyott nyugodni és muszáj volt megosztanom Sebastiannal.
Ez volt az utolsó esténk itt és egy egész jó ötletet hozott fel.
-Csináld meg a tesztet Miamiban.Ha negatív-felsóhajtott-a hátunk mögött hagyjuk,ha pedig pozitív-halvány mosoly ült ki az arcára.
-Ez jó ötlet-bújtam az ölelésébe.
Izgatott voltam és féltem is,egész este nem aludtam szinte semmit.
Fél nyolckor már a bőröndjeinket néztük át.
Míg Seb kijelentkezett én még gyorsan felöltöztem,kicsit nehezebben ébredtem fel.
Rettentő meleg volt itt,egyértelmű volt,hogy egy vékony szoknyát húzok fel.
Fél kilenckor indult a gépünk Hiloból,nagyon megszerettem a várost és a tengerpartot,de most jobban vártam,hogy Miamiba érjünk.
A két és fél órás út alatt még el is szunnyadtam és Sebastian ébresztett fel.
Volt egy jó óránk még a svájci gép indulásáig.Összeszedtük a csomagjainkat és a váróterembe mentünk.
-Elmenjek most?-toporogtam Sebastian mellett,nem igaz,hogy Ő ilyen nyugodt!
-Látom rajtad,hogy ideges vagy-simított végig az oldalamon.-Szeretlek-apró puszit nyomott a számra.-Bármi is lesz az eredmény nagyon szeretlek-ölelt át szorosan.
-Én is szeretlek-beszippantottam édes illatát.
Az egyetlen hátulütője az egésznek az volt,hogy Seb nem jöhetett be a női mosdóba,így magányos bő öt perc várt rám.
Szerencsére üres volt a mosdó.Nem a legszebb egy repülőtéri wc-ben elvégezni a tesztet,de azt hiszem,ha negatív lesz könnyebb lesz...egy picivel.
Mirandának írtam egy SMS-t,az a minimum,hogy szólok neki.
Nem akartam a véletlenen bízni,két tesztet végeztem el.
Az öt perc várakozási idő alatt Miranda még vissza is írt.
Egy percet még legalább várnom kellett.Doboltam a lábammal,a kezemmel,ami teljesen leizzadt.Vert a víz és kezdtem úgy érezni,hogy hányingerem van és szédülök.Muszáj volt megmosnom az arcom.A telefonom jelzett,hogy lejárt a hét perc....direkt állítottam be többre,sikítva tudtam volna elrohanni.Féltem,hogy negatív lesz,rettegtem tőle!
Képtelen voltam megnézni,csak álltam a nagy tükör előtt és saját magam néztem.
Muszáj lesz megnéznem!
Biztos vagyok benne,hogy Sebastian is ideges,miatta nem húzhatom az időt.
Felsóhajtottam...



U.i: Ne aggódjatok,este hozom a folytatást ;D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése