Száztizenhatodik fejezet

Hali! :)

Ahogy ígértem.Remélem kiizgultátok magatokat.:$ :P

Bevallom elsírtam..na jó nem,megkönnyeztem ezt a részt.

Na,de nem pofázok..biztos sokan letekertetek már.xD

Puszi! :)

A komiknak nagyon örülnék! :$

116.fejezet

Lassan..nagyon lassan pillantottam le a két tesztre.

De mielőtt láthattam volna az eredményt elléptem a pulttól és muszáj volt tárcsáznom Anyát.

-Jázmin,kicsim!Szia-hallottam meg mosolygós hangját.

-Anyu-sóhajtottam fel,próbáltam nem elsírni magam.

-Édesem,baj van?

-Nem..én csak...Sebastiannal Miamiban vagyunk és..én itt vagyok a mosdóban.

-Jázmin..

-Anya csináltam két terhességi tesztet,de nem merem megnézni-sírtam el magam.

-Kicsim,nyugodj meg!Tudom,hogy félsz,de meg kell nézned!Ne aggódj,mi itt vagyunk melletted és Sebastian is nagyon szeret.Ha negatív,akkor se adjátok fel.Mindketten fiatalok vagytok.-jól estek Anyu szavai,erről volt szükségem,hogy vele beszéljek.Hogy halljam a nyugtató hangját.

-Köszönöm-szipogtam.

-Mosd meg az arcod és nézd meg utána a teszteket és hívj fel minket kérlek.

-Rendben,köszönöm Anya.Szeretlek.

-Én is szeretlek Kicsim-majd bontotta a vonalat.

Úgy tettem,ahogy Anya mondta.Megmostam az arcom,rendbe szedtem magam.

Már csak fél óránk volt a gép indulásáig,szépen elhúztam az időt!

Kicsit remegett a kezem,de most már kényszerítettem,hogy lenézzek a pultra.

Kitört belőlem a sírás....

Sikerült!

Pozitív mindkét teszt!

Potyogtak a könnyeim,de nevettem.Gyorsan szedtem össze mindenem,megtöröltem az arcom és kisiettem a mosdóból.

Sebastian még mindig ott ült,ahol hagytam fél órával ezelőtt.

Nem mosolyogtam,meg akartam lepni,de úgy szeltem át a köztünk lévő távolságot,mint a villám.

Felállt és szinte belecsapódtam az ölelésébe.

-Apuka leszel-suttogtam a fülébe.

Felnevetett és a Miami repülőtér csarnokában nevetve pörgetett meg.Senki nem figyelt ránk,csak egy átlagos párnak számítottunk.

-Ez komoly?-vigyorgott.

-Igen-bólogattam.-Mindkét teszt pozitív-megcsókolt.

-Nagyon-nagyon szeretlek-húzott szorosan magához.-El sem hiszem-csóválta a fejét.-Köszönöm-adott apró puszit a számra.

-De még el kell mennünk egy orvoshoz is.

-Hívd fel rögtön.Most,hogy hétfőn tudjon fogadni minket.

Elmosolyodtam.

Még mindig olyan hihetetlennek tűnt az egész és nem mertem beleélni magam,akartam hallani az orvos szájából is!

Sebastiant elküldtem ,hogy adja le a csomagokat,addig én beszéltem az orvosommal.Kedd délelőttre kaptunk időpontot.

Mindketten mosolyogva szálltunk fel a gépre,bő tíz órás repülőút várt ránk,így tudtunk pihenni is és beszélgetni.

A hosszú út alatt mindketten elaludtunk és vasárnap! Tíz órakor landoltunk Zürichben.Fáradt voltam,de ez nem látszott meg rajtam,boldog voltam.Legelső dolgom volt,hogy felhívtam Anyát és Mirandával is beszéltem,mindkettőjük sikított a telefonba,de nem akartam,hogy ők is túlságosan beleéljék magukat.

Összeszedtük magunkat és hazamentünk Baarba.Mindketten csak a puha ágyra vágytunk.Levetkőztem és szinte bedőltem az ágyba,végre a sajátunkba!Azt hiszem legközelebb kétszer meggondoljuk,hogy átutazzuk-e a fél világot.Nagyon szép hely Hawaii,varázslatos meg minden,de túl messze van!

A vasárnapot teljes mértékben végig aludtuk.Hétfő hajnalban keltem fel először,pisilnem kellett és éhes voltam!

Nem igazán volt kedvem visszabújni az ágyba ,így megcsináltam,amit tegnap kellett volna.Betettem a ruhákat a mosógépbe és összeírtam egy listát,hogy mit kéne beszerezni,bár két napra....Szerdán már utaznunk kell Belgiumba.

A nappaliban ücsörögtem és a reggeli mesét néztem,mikor Sebastian csoszogott le az emeletről,tényleg csoszogott..szinte fel sem emelte a lábát.Nem pilótához méltó.Elmosolyodtam ezen a gondolatomon.

-Hm..szia-ült le mellém,pillanatokkal később egy párna landolt az ölemben és Seb feje.

-Álmos vagy még?-simítottam végig borostás arcán.

-Ühümm,nem megyünk többet Hawaiira-rázta a fejét,de a párna miatt nem igazán sikerült neki.

-Én is úgy gondolom-nevettem fel.-Éhes vagy?

-Most,hogy mondod-ült fel.-Nagyon-pislogott rám.

-Már csináltam reggelit-nevettem fel és elindultam a konyhába.

Mivel nem követett gondoltam,hogy leragadt a mesénél,így odavittem neki a rántottát.

-Köszönöm-cserébe megkaptam a reggeli csókomat.

Délelőtt inkább csak lustálkodtunk,de mivel semmi nem volt a hűtőben Sebastiant elküldtem a boltba,fél óra alatt megfordult!

Délután Tommi is átnézett és teljesen meglepődtem mikor mögötte Blanca is megjelent!

-Úristen-ugrottam a nyakába.-Hát te?Élsz még?-nevettem fel.

-Haha-nevetett fel.-Igen,csak mostanában sok volt a dolgom.

Seb és Tommi hamar lelépett.A nagy kérdezősködés közben sikerült kinyögnöm,hogy nagy rá az esély,hogy terhes vagyok.

-De jóó!-ugrott a nyakamba Blan.-Úgy örülök nektek,megérdemlitek a picit!Juj-tapsikolt,felnevettem.

U.i: Az jutott eszembe,hogy ha ez a blog a gyermekem,akkor Seb és Jázmin is.Szóvaaal...nagymama lettem.x"D

Na jó..nézzétek el nekem.:$ Tegnap megártott ma a kémia,ma meg kb. 100 Forma 1-es pilóta nevét írtam le.xD