Novella Part 4.

Sziasztok!

Látom a szavazás szép szorosan halad :-)

Most megint egy novella részt hoztam nektek,de nem sokára jön a következő rész,igyekszem,csak ez a karácsony és szilveszteri hurca kicsit lefáraszt.

Ilyenkor jövök rá,hogy nekem mennyi rokonom van :D

Na,de nem is húzom az időt.

Puszi

Novella.

Csütörtök reggel még elég kómás voltam,félve léptem a tükör elé a látványom miatt.

-Hát ez remek-morogtam mikor megláttam a szénakazalt a fejemen,amit más ember hajnak hív.-Mire ezt kifésülöm lemegy a nap.

Kopogtak a szoba ajtón,remek időzítés!

A szememmel egy sapkát kerestem,hogy elrejtsem a fejem,de sehol nem találtam...így az ajtóhoz léptem,ahol Britta állt.

-Jó reggelt!Bernie mondta,hogy ébresszelek fel,mert várnak lent a reggelivel.

-Jó reggelt!Hát én ilyen fejjel le nem megyek-nyitottam ki jobban az ajtót,hogy be tudjon lépni.

-Gyere,majd én segítek-ültetett le a fotelba és a fürdőbe ment a fésűmért.-Mindig ilyen volt hajszíned?-fésülte át a hajam.

-Igen,de nem vagyok érted oda-motyogtam.

-Kész is vagyok-adta a kezembe a fésűt.

-Köszönöm-mosolyogtam rá.

-Akkor lent megvárlak én is-lépett az ajtóhoz.

-Rendben,sietek.

Felkaptam egy sötét farmer hatású cicanadrágot,egy fekete elegáns felsőt és egy alap sminket dobtam fel,belebújtam a magassarkú cipőmbe és felkaptam a táskám,majd rohantam a hallba.

Apa biztos nem fog örülni,hogy ennyit kések.

-Jó reggelt!-köszöntem a társaságnak.-Elnézést a késésért-foglaltam el a helyem Apa és Sebastian közt.

-Nem mindenki szokik hozzá a korán keléshez-vágta oda nekem Sebastian.

-Igaz-motyogtam,velem nem fog szemétkedni!

A társaság elég furcsán nézett ránk,de ha Ő így akkor én is...

-Apa,ha nem gond,akkor ma nem mennék be a gyárba-néztem rá.

-Semmi baj,élvezd a jó időt-simított végig a kezemen.

-Mész vásárolgatni?-gúnyolódott Sebastian.

-Nem,tudod nekem másból áll az élet!Ha meg valami nem tetszik inkább tartsd meg magadnak!-vágtam le a kést az asztalra.-További Jó étvágyat!Nekem elment a kedvem tőle-néztem a szőke németre.

-Van ez így néha-vonta meg a vállát,hogy én miért nem pofozhatom fel?!

-Igen,előfordul,hogy néhány ember társaságában felfordul a gyomrom-erőltettem magamra egy mosolyt,ami inkább vicsor lett szerintem.

Erre már nem tudott mit mondani,Apa és Christian végig kettőnk közt kapkodta a fejét,Tommi próbálta elfolytani a röhögését,Britta meg valamiért nagyon mosolygott.

-Gratulálok Sebastian,megtaláltad az ellenfeled-paskolta meg a vállát Christian.

-Milyen ellenfél?Ő?-prüszkölt.-Ne haragudj Bernie-nézett Apámra.

-Jó nézni a mai fiatalok,hogy találnak egymásra-sóhajtott fel Apa,mire Tommi elröhögte magát és Britta is felnevetett.

-Apa?Milyen egymásra találásról beszélsz?-kerekedtek ki a szemeim.-Én és ez?-böktem felé.-Kizárt!

-Ez?-emelte meg a hangját Sebastian.-Van nevem is-kérte ki magának.

-Ja,persze-csaptam a homlokomra.-Mr. Egó vagyok,nyald ki a seggem Vettel?Örvendek-fújtattam rá.

-Ez kész-csapott az asztalra Tommi nevetve,lassan paradicsomhoz hasonlított a fej színe a sok nevetéstől.

-Mr. Egó?-állt fel Sebastian és elém állt,túl közel van!!!

Nem,ez nem érdekes most,Ő egy szemét alak Regina!

-Igen.És ha nem zavarna a magánszférámba léptél-toltam el.

-És mit csinálsz ilyenkor?-lépett vissza.

-Ilyenkor?-prüszköltem.-Pofon szoktam vágni az embereket!

-És most miért nem teszed meg?-kötözködött.

-Mert nem érdemled meg,egy szemét alak vagy!

-Jogos-csúszott ki Tommi szájából,mindketten rá néztünk,én mosolyogtam rá,Sebastian pedig mérgesen nézett a finnre.

-Most te kivel vagy?-háborgott.

-Még jó,hogy a csodaszép hölggyel.Tudod,nem bukom a szőke németekre-nevetett fel.-Elkísérhetlek a városba?-tartotta a kezét.

-Természetesen-mosolyogtam rá.

-Elegem van-dobbantott a lábával a német és elkapta a kezem.-Ide jöttél és mindent elrontottál.Miért nem mész el?-fájdalmat láttam a szemeiben,az első percben féltem tőle,de mikor láttam a szemeit,nem düh irányította,közben Christian,Apa és Britta felszivárgott.

Talán nem is baj...

-Nem tudom miről beszélsz Sebastian-csóváltam meg a fejem.-Magunkra hagysz?-néztem Tommira,bólintott.

-Ide jöttél és minden összekeveredett bennem,Hanna és Te,én ezt nem bírom-ült le a székre.

-Hanna és Én?Hogy tudsz összehasonlítani minket?Ő a barátnőd Sebastian-guggoltam le elé,rám nézett a csodaszép szemeivel,akkor esett le.-Oh-ennyit bírtam kinyögni.

-Nem értem Hannát és azt sem amit irántad érzek-fogta meg a kezem.

-Ígérem,hogy holnap már nem leszek itt-engedtem el a kezét.-Nem fogsz többé látni,Hannával pedig tisztázd a problémáid-álltam fel és ott hagytam egyedül,még láttam,hogy az arcát a kezeibe temette.

Talán érez valamit irántam?

Nem Regina,ezt felejtsd el,hülyeség!

Nem volt kedvem már elmenni sehova,nem értem Sebastian,hol távolság tartó velem,most meg így kinyílt nekem...

A lift ellőt Tommi és Britta elkaptak.

-Na?Mi volt?Beszéltetek?-záporoztak a kérdések.

-Beszéltünk,nem volt semmi különös.Ha akarja majd Ő elmondja.

-Aha-bólintott Tommi.-Akkor megyünk a városba?

-Ne haragudj,de nincs kedvem.Amúgyis össze kell még pakolnom,ma inkább pihenek.

-Mi az,hogy összepakolni?-kerekedtek ki Britta szemei.

-Hát...holnap megyek haza-motyogtam.

-De miért?Nem érezted magad jól?Mikor látunk legközelebb?

-Ne keljen elmagyaráznom Tommi-sóhajtottam fel.-Nem tudom mikor jövök legközelebb,mostanában nem hiszem.Rendbe kell tennem az életem,még semmi munkám.

-Miért nem dolgozol az F1-ben?-kérdezte Tommi.

-Ezt ugye nem gondolod komolyan?Apával együtt dolgozni?-bólintott.-Nem,nem akarom azt olvasni,hogy Apuci eltartott lánya vagyok,inkább csendben éldegélek.

-De mielőtt elmész elbúcsúzol?-nézett rám Britta.

-Persze-léptem be a liftbe,majd intettem nekik egyet.

A szobában bekapcsoltam a zenét és a bőröndömbe szórtam a ruháim,de a negyedét sem raktam bele,mikor kidőltem az ágyon,nem volt semmihez lelkierőm,így vettem egy meleg fürdőt,miután kipihentem magam és kihűlt a víz az ágyra kuporodtam és bekapcsoltam a laptopom.

Drága húgicám legalább tíz levelet írt,hogy mi a fene van velem,felhívtam,hogy jöjjön fel msn-re,hogy tudjunk beszélni.

Tami: Mindent tudni akarok!

Az elejétől a végéig mindent leírtam neki,már az ujjaim lepotyogó félben voltak.

°Regina:Hát ennyi lenne...

Tami:Miért menekülsz?

°Regina: Húgi én nem menekülök,egyszerűen haza kell mennem..

Tami: Jó duma,tudom,hogy nem akarsz haza jönni..utálod anyát.

°Regina:Tényleg,ott van már?:/

Tami:Jaj,itt...épp szépség szalonban van,a haját csináltatja meg...égetnék le neki..

°Regina:Kárörvendő vagy,együtt majd elviseljük valahogy,elmegyünk csavarogni.

Tami:Jó vagy a téma terelésben :) Benne vagyok,mert régen voltunk együtt kettesben,holnap mikor érsz haza?

°Regina:Fogalmam sincs,majd írok SMS-t,hogy mikor indulok,Apa még nem is tudja,hogy el akarok menni.

Tami:Akkor add be neki gyorsan és tűzz haza.Megyek,mert Slavica is megjött.Szia.Puszi Apának.

Én is kijelentkeztem,kikapcsoltam a gépet és tényleg neki álltam elpakolni,este kilenc volt,mikor minden cuccom a bőröndömben volt és csak az „üres” szobát néztem,felkaptam a cipőm és a szomszéd szobába rohantam,ahol Apa volt.

-Mi az?-kapta fel a fejét.-Valami gond van Regina?

-Nem,semmi baj Papa.Csak szeretném közölni veled,hogy holnap hazautazom-tördeltem a kezem idegességemben.

-Először is nem szeretem,ha kezedet tördeled-pillantott oda.-Másodszor ennek örülök,azt hittem teljesen beleszeretsz itt a dolgokba és itt szeretnél dolgozni majd-sóhajtott fel.

-Szép ez itt minden,de nem az én világom.Inkább divattervező szeretnék lenni,vagy valami ilyesmi,de ez itt nem jön be-ráztam meg a fejem.

-Értem-bólintott mosolyogva.-Mikor szeretnél hazamenni?

-Hát mindenképp délután.Tommiéktól el kell búcsúznom.

-Rendben.Akkor szólok Bruce-nak,hogy legyen itt délután ötre?Az úgy jó?

-Igen-mosolyogtam.-Köszönöm Apa-szaladtam oda hozzá és ez puszit nyomtam az arcára,majd kiszaladtam a szobából.-Ja és jó éjt-mosolyogtam rá.

-Neked is-nevetett fel.

Bedőltem az ágyba és a sok futkosástól pillanatok alatt elnyomott az álom,holnap úgyis hosszú napom lesz.