45.fejezet

Sziasztok!

Jelentem itt az új rész:-)

Tudtok ti ha akartok,örülök,hogy összegyűlt a 6 komment és remélem most ajánlat nélkül is összejön megint ennyi :$

Na,de nem is húzom az időt,még a másik blogomhoz is írnom kell és a novellához is vannak ötleteim ;)

Puszi

u.i.: És Boldog Mikulást!! :-)

45.fejezet

Anna teljesen a képernyőre tapadt és onnan figyelte,hogy az utolsó simitásokat végzik az emberek,majd arra lettem figyelmes,hogy Tommi is visszaért,így tudtam,hogy nem sokára elmennek a felvezető körre.

Rettentően izgultam,a kezeim tördeltem és a monitort figyeltem.

Az első kör után mindenki beállt a helyére és kigyulladtak a zöld lámpák.

Seb jól rajtolt el,de Webber beragadt,így Rosberg könnyen megelőzte,Hamilton miatt is aggódnunk kellett,hogy megelőzi,de nem mérte fel jól a helyzetet és három pozíciót vesztett.

A második körben volt egy kis akció,Petrov megakarta előzni Schumachert,de ő nem adta könnyen magát,így összeakadtak és a német első szárnya kicsit letört.

Webber az ötödik körben visszaelőzte Rosberget,a kilencedik körben Petrov jött be a boxba,Stuartra néztem,hogy ez nem kevés egy lágy keverékű szettnek?

Mire megrántotta a vállát és tovább figyeltük a futamot.

Anna teljesen szótlanul ült a székben és csak nézte a monitort,teljesen el volt varázsolva.

A tizenkilencedik körben következő volt az állás: Seb,Webber,Alonso,Hamilton,Rosberg,Massa,Button,Petrov,Heidfeld,Buemi.

Láttam,hogy a fiúk készülődnek és a 28.körben jött is Seb kerékcserére.

A 40.körben jártunk mikorSeb,Button,Buemi és Barrichello nem voltak kint a harmadik kerékcseréjükön.

Seb a 41.körben jött is a boxba,kemény keverékűt kapott, és simán visszaállt az első helyre.

Webber a 46.körben jött kerékcserére egy kisebb tömeggel és a harmadik helyre jött vissza.

Az 52. körben Webber megelőzte Alonsot,így feljött a második helyre.

Már csak két kör volt vissza,Seb zavartalanul vezetett elől,Alonso pedig 1,7 másodperces hátrányban követte Webbert.

Az utolsó körnél Seb ráfodult a célegyenesre és az összes szerelő rohant a pittwallhoz,hogy integessenek neki,karon fogtam Annát és boldogan húztam a dobogó alá,hogy előre tudjunk állni.

Néztem,ahogy kiszáll az autóból és boldogan áll fel Kylie-ra,majd odarohan hozzánk.

A fiúkkal lepacsizott,majd egy gyors puszit nyomtam a bukójára,majd sietett a dobogóra.

A himnuszok után Seb megkapta a díjat,nagyon büszke voltam rá.

Majd jött a pezsgőzés,persze mi is kaptunk belőle.

Készült egy csoportképt a dobogón és indulhattunk is az interjú szobába.

-Anna menj Stuarttal nekem monst mennem kell-néztem húgomra.

-Oké-bólogatott,majd Stu mellé lépett.

Rögtön megkerestem Sebastiant és együtt mentünk a riport szobába.

-Gratulálok-pusziltam mag,majd beléptünk a terembe,leültem Isabel mellé és onnan figyeltem a három dobogóst,mindössze fél órát töltöttünk itt,majd Sebastiant kieresztettük a tv-s riporterekhez,legelőször a BBC csapot le Sebre,Isabellel közben jól elbeszélgettünk,majd Sebastiant a németek is megtalálták,majd egy pár aláírás osztás után elindultunk a motorhome-ba.

-Elfáradtam-ásított egy nagyot és szó szerint beesett az öltözőjébe.

-Zuhanyozz le addig előkaparom Annát.

-Biztos jól el van,miért nem csatlakozol hozzám?-mosolygott rám.

-Mert abból nem zuhanyzás lenne-simitottam meg az arcát.-Van fél órád-kacsintottam rá,majd kiléptem a szobából.

A büfébe mentem rögtön,hátha ott megtalálom Annát és jól is gondoltam.

-Áh,végre-nézettm rám Tommi,majd elővette a háta mögül a laptopom.

-Hát ez?-vettem el tőle.

-Mondjuk ott hagytad a boxba-nevetett.

-Köszönöm-mosolyogtam rá.

-Legközelebb a fejed hagyod el.

-Csak nem-ráztam meg a fejem,majd leültem Anna mellé.-Fabiant és Norbertet nem láttad?

-Ja,jó,hogy mondod visszamentek a hotelba,mert megy a repülőjük,de üzenik,hogy örültek,hogy itt lehettek és Sebnek gratulálnak és nem haragszanak rátok,Norbert külön kiemelte,hogy ne okold magad,megértik,hogy kevés időtök volt.

-Gondolatolvasó-nevettem el magam.-Neked kész van minden cuccod?

-Igen-bólogatott-És este nyolckor megy a repülőm,mint nektek.

-Oké,most van hat óra,ideje lenne elindulni-motyogtam,majd abban a percben jelent meg Seb.

-Egy pillanat-mosolygott majd eltűnt.

Negyedóra múlva jött vissza.

-Mehetünk,csak elköszöntem a szerelőktől-mosolygott.

A hotelba alig tíz perc alatt értünk oda,Anna segített a pakolásban mivel az én ruháim szanaszét voltak szórva.

-Kész vagy már Jázmin?-toporgott az ajtóban Seb hét órakkor.

-Igen-kiáltottam fel,mikor a bőröndöm sikerült becipzározni.

-Igazán örülök-jött be a szobába és felkapta a bőröndöm,majd a recepción leadtam a kulcsokat és a mélygarázsba mentünk ahol a taxi várt minket.

-Basszus-néztem magam elé.-Nem beszéltem Christiannal-ütöttem fejbe magam.

-A magyarországi ügyben akartál vele beszélni?-kérdezte meg Seb.

-Igen-hogy lehetek ilyen hülye feledékeny?!

-Nyugi,felhoztam neki ezt,azt mondta,hogy Barcelonában megbeszéljük még az értekezleten,de hajlik az ügy felé-mosolygott.

-Köszönöm-pusziltam meg.

A reptérre bő háromnegyed óra alatt értünk oda,Annától elbúcsúztunk,majd megvártam míg beszáll és mi is beálltunk a sorba.

-Legközelebb a Red Bull gépével jövünk haza-sóhajtott fel.

-Miért?

-Mert nincs kedvem itt ácsorogni-motyogta.-Így is Londonba mentek,igaz már hatkor elindultak.

-Na látod,akkor még nem voltunk készen.És tudod,hogy nem szeretem,ha különcködünk.

-Tudom,de gyorsabban hazaérünk-mosolygott.

-Gyorsan,gyorsan-néztem rá.

-Mégis csak Forma 1-es pilóta vagyok-nevetett,végre sorra kerültünk és elfoglalhattuk a helyünket.

A repülőn úgy nézett ki nem volt Sebastian rajongó mivel senki nem zavart meg minket.

A fél utat végig aludtuk,vagyis csak Seb én az egészet,arra ébredtem fel,hogy Ő ébresztget.

-Mindjárt leszállunk-puszilt meg.

-Már Londonba vagyunk?-dörzsöltem meg a szemem.

-Igen.

-Ahh remek-nyomtam el egy ásítást.

A repülőről leszállva összeszedtük a cuccunkat,majd nagy nehezen fogtunk egy taxit és hazavitettük magunkat.

A ház kulccsal volt egy kis gond,mivel a bőröndöm legaljára keveredett és bő negyedóráig kerestem.

-Oké,végre bent vagyunk-motyogtam.

-Legközelebb én rakom el a kulcsot-rúgta le a cipőjét Seb,és elterűlt a kanapén,bekapcsoltam a tévét,majd elsétáltam mellette,hogy leülök a fotelba,de magára rántott.

-Mi lenne,ha itt maradnál?-simogatta az arcom.

-Valószínűleg kikészülne a hátad,mert kényelmetlen pózba fekszel-motyogtam.

-Akkor felmegyünk-mondta ellentmondást nem tűrve és a kezébe kapott.

-Héé-nevettem el magam-Úgy cipelsz,mintha egy tollpihe lennék.

-Mert az is vagy-csókolt meg.

-Na persze,lóg rajtam a háj.

-Megint elhagytad a szemüveged?-csóválta meg a fejét és lefeküdt mellém.

-Akkor is,olyan combjaim vannak,mint egy disznónak.

-Hát-nyúlt le a combomhoz.-Én akkor is bírom ezeket itt-csípett bele.

-Naa-nevettem fel.-Bolond vagy-bújtam oda hozzá és a fejem a mellkasára hajtottam.

-Szeretlek.

-Én is szeretlek-ásítottam egy nagyot.

-Alszunk?-mosolygott.

-Ühüm.

Alig,hogy becsuktam a szemem Őt is és engem is elnyomott az álom,mindkettőnk számára hosszú volt ez a mai nap és ez a hét.