Sziasztok!
A segítségetek szeretném kérni!
Egy nagyon jó író kételkedik magában és azt hiszi nem szeretik,szeretném ha benéznétek az oldalára és tudtára adnátok,hogy igenis van keresnivalója köztünk,írók között!
Tudom milyen érzés mikor nem kapsz visszajelzést az olvasóidtól,de nem szabad feladni,vannak akik szeretnek és ne hagyd cserben őket Monshe! :)
Bevallom nekem is volt egy-kétszer olyan érzésem,hogy én ezt befejezem és egy tehetségtelen senki vagyok,aki csak saját magát szórakoztatja és ennél a blognál,de akkor rátok,olvasókra gondoltam,akik írtak komit és tetszett nektek,akkor jöttem rá,hogy ezt nem tehetem veletek és belegondolva szörnyű lenne,ha nem írhatnák...ez olyan,mint a reggeli,ebéd,vacsora nekem....szükségem van rá a létezésemhez,néha voltak hullámvölgyeim,de pár jó szóért megéri a szenvedés és utána csak jó jöhet-
Remélem nem adod fel Monshe és visszatérsz hozzánk.
Puszi!
u.i.: lehet kicsit nyálasra sikeredett ( életemben nem használok ilyen kifejezéseket,ezért is szeretek írni...itt valaki teljesen más ember vagyok).Oké,befogtam a számat,mert lassan lefejelem a billentyűzetet.
Ja és holnap jön a következő fejezet ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése