Százhuszonnegyedik fejezet

Sziasztok!

Először is köszönöm szépen,hogy türelmesek vagytok velem!

Aki ask-on fent van az tudhat róla,hogy a napokban nem volt időm írni.Azt hiszem tartozok annyival nektek,hogy elmondom az okokat.Nem szívesen beszélek róla,de ennyivel tartozok úgy érzem!A nagymamám nagyon beteg és állandó felügyeletet igényel és sajnos a nagypapám is belebetegszik ebbe.Apukám nagybátyja is nagyon beteg és az Ő unokájuk is beteg...nagyon.

Nem panaszkodni szeretnék,de elég nagy trauma ez a családnak és nem könnyű feldolgozni.Minden nap a nagyszüleimnél vagyok,de sajnos nem tudok segíteni.Fáj,hogy a nagymamám van mikor fel sem ismer és már Apát sem.:( 

Nehéz erről beszélnem és ez túl sok..úgy érzem,hogy ekkora dolgokat nem bírok már elviselni..Azt mondták sírjam ki magam,de nem megy...

Minden esetre nem szeretnék erről többet beszélni.

Tényleg köszönöm,hogy megértették ezt a helyzetet.Nem ígérek semmit,de a heti egy frisst igyekszem tartani!

Puszi

124.fejezet

A pénteki vásárolgatás nagyon jól sikerült a lányokkal.Hamar összebarátkoztunk Gabyval és Cathe-tel.

Meg is említette Gaby,hogy szombaton összefuthatnánk ebéd szünetben.

**Szombat

Mire felébredtem Sebastian már nem volt mellettem.Csak egy papír darab volt a helyén,amin az állt,hogy előbb kiment a pályára,de csörögjek rá Tommira és visszajön értem.

Az órára pillantottam,ami tízet mutatott.

Gyorsan felhívtam Tommit,szorít az idő ugyanis 11-kor kezdődik a szabadedzés,amire vissza kell érnünk.

Sietősen öltöztem fel és pakoltam össze a cuccaimat.

Hétágra sütött a nap,így nem volt kérdés,hogy szoknyába bújok.A magassarkút most kerültem,inkább a kényelmes balerina cipőmet választottam.

Tommi csörgött rám,így sietve hagytam el a szobát,leadtam a kártyát és a parkolóban a fehér Infintit kerestem.

-Szia-pattantam be a szőke finn mellé.

-Jó reggelt!-mosolygott.-Sietnünk kell,mert 40 perc múlva kezdődik a szabadedzés-nézett az órájára és már ki is gurult a parkolóból.

Szerencsére közel volt a pálya és dugóba sem keveredtünk,így tizenöt perc alatt kint voltunk a pályán.Igaz a bejutás már nem volt ilyen könnyű,öt percet szöszöltünk el a kapunál.

-Menj csak előre nyugodtan-mosolyogtam Tommira.-Én már ráérek-vontam meg a vállam.

-Jó,de Seb..

-Most ne foglalkozz vele!Neked mellette kell lenned,engem meg csak nem szednek szét-nevettem fel sé finoman meglöktem a szőkét.

-Biztos nem lesz baj?!

-Menj már Pärmäkoski!-nevettem fel.

-Jó..-sóhajtott fel,majd szaladni kezdett.

Én nyugodtan sétáltam tovább.Jobbra-balra nézelődtem,eddig ezt egyáltalán nem tehettem meg.

A Williams motorhome-ja előtt botlottam bele Pastorba,akit Gaby követte.

Csak pár szót váltottunk,mert Ő is sietett a boxba és valójában én is.

-Ebéd szünet?-mosolygott.

-Persze!-intettem neki.

Sikerült belesétálnom egy riportba,amit Daniel Ricciardoval készítettek és nem tudtam láthatatlanul elsétálni a riporterek mellett.

Gyorsan lerázták az ausztrált és a nyomomban voltak.

-Sietek..-motyogtam.

-Jázmin,lenne ránk egy pár perced-ismerős volt a hang,így megálltam és megfordultam.

Hát persze,Szujó Zoli!

-Öhm..oké rendben.De csak pár percem van-néztem meg az időt.

-Milyen érzés úgy végig sétálni a paddockon,hogy nem kell rohannod?-rátapintott a lényegre.

-Nagyon furcsa-kuncogtam fel.-De ennek most így kell lennie.

-Gratulálni szeretnénk a kis babátokhoz!Ez nagy öröm egy pár életében.Esetleg megtudhatunk valamit a piciről?

-Hát..-mosolyodtam el.-Nem szeretnék róla beszélni,de megígérem,hogy ha megszületett járni fog Magyarországon.

-Ó,ez remek!-mosolygott.-Annyit azért elárulsz nekünk,hogy Sebastian,hogy reagált a hírre?

-Azt hiszem kisebb sokk érte-nevettem fel.-De nagyon örült neki.Reptéren tudtuk meg,hogy pozitív a teszt és nagy volt az öröm.

-Reptéren?Ez nem egy szokványos hely-nézett rám nagy szemekkel.

-Nos,igen.Erről csak annyit,hogy Hawaii nyaralásunkról tartottunk haza.

-Értem-mosolyodott el.-Nos köszönjük,hogy szántál ránk pár percet.A magyar rajongók nagyon örülni fognak ennek a kis riportnek.Jó egészséget Nektek és a babának és természetesen sok boldogságot!

-Köszönjük szépen!-mosolyodtam el.

Sietősre vettem,hisz a pár percből lett tíz is,így alig 5 perccel a kezdés előtt toppantam be a boxba.

Seb már az autóban ült és Christian,akkor lépett el mellőle.Tommi rám mosolygott,majd intett Seb felé.

Vacilláltam,hogy oda menjek-e,de a finn annyira integetett,hogy végül elindultam.Leguggoltam az autó mellé és végig simítottam Seb vállán.Kicsit féltem a reakciójától,hisz ilyenkor már koncentrálni szokott.

-Szia-alig hallottam a hangját.

-Szia-mosolyodtam el.-Legyél nagyon ügyes,jó?-nyomtam puszit a bukójára.

-Oké.Majd találkozunk-kacsintott.

Steve szólt rám,hogy álljak félre mert kiengedik Sebastiant.Mire visszasétáltam a tárolóhoz,ahol ülni szoktam már Britta is megjelent.

-Szia!-köszöntem mosolyogva neki.

-Szia.Hogy érzed magad?

-Jól,minden oké.Nem láttad Blancát?

-Nem,de azt hiszem inkább Tommit kéne kérdezned-nevetett.

-Igazad van-nevetem fel én is.-De nem akarom zavarni,egyszerűbb,ha írok neki egy SMS-t.

Bepötyögtem a pár sort,alig 2 perc után jött a válasz,hogy elaludt és már csak délután jön ki.

Meg sem lepődtem...ez annyira jellemző volt Blancára.

Másfél órás izgalom várt ránk..

Na jó nem mondom,hogy végig izgultam az egészet,csak mikor Seb gyors körön volt.

Brittával nagyon jól elbeszélgettünk és,amikor a fiúk ráértek oda-oda szóltak valami vicceset.

A megszokások híve voltam és mivel most volt időm a facebook-os oldalamra is felnéztem.

Temérdek üzenet,gratuláció...számítottam rá,de nagyon jól estek a kedves szavak!

Természetesen már kérték a képeket,hogy mostantól több dolgot osszak meg velük.

Annának is írtam pár sort és rákerestem Vikire is,hogy pár képet meglessek a pici Laráról,aki már nem is volt olyan pici.

Csak gyönyörködtem a kicsi lányban és elgondolkodtam rajta,hogy vajon nekünk kislányunk vagy kisfiúnk lesz-e?

Mirandának is kislánya van,Vikiéknek is..ideje lenne egy kisfiú születése.:)

Miranda is elérhető volt,így közvetítettem neki a dolgokat és beszélgettünk a költözést illetően.

Fogalmam sem volt,hogy mikor tudunk mi belevágni egy költözésbe.

November 27-ig biztosan be vagyunk táblázva és minden hétre van valami programunk ez biztos.Ha Seb világbajnok lesz,akkor ehhez hozzá jön még egy-két hét és már javában december közepe lenne.Karácsonyt jó lenne nyugodt környezetben tölteni és nem költözködni,így átcsúsznánk 2012-be a költözéssel.

Hacsak nem vágok bele egyedül,de nem...nem tudnám megcsinálni.

Közben Anna is visszaírt,majdnem frászt kaptam az üzenete mennyiségétől.

Tömény hisztizés és káromkodás a 12. osztály miatt.

Milyen testvér vagyok én?!Teljesen kiment a fejemből,hogy szeptember van és a húgom az utolsó évét kezdte el a középiskolában!

Annyira elbeszélgettünk a terveivel kapcsolatban,hogy fel sem tűnt,hogy a szabadedzésnek rég vége.

Britta kocogtatta meg a vállam mosolyogva.

-Seb nyert!-mosolygott.

Hatalmas mosoly ült ki az arcomra,majd elengedtem Brittát...most már neki kellett szaladnia!

Szalai Anna: Arra gondoltam,hogy felvételizek egy svájci főiskolába..:$

Szalai Jázmin: ez jó ötlet ;) beszéltél már erről anyuékkal?

Szalai Anna: nem..:S nem tudom,hogy belemennének-e :|

Szalai Jázmin: beszélj velük! Sokat tudnák segíteni és mondjuk te is nekem :-D

Szalai Anna: naaa :D de igen,ez is megfordult a fejembe,hogy hozzátok közeli fősulit jelölnék meg és keresnék egy albérletet...

Szalai Jázmin: ne legyél már hülye :O úgyis költözni szeretnénk Sebbel,biztos lesz hely számodra is ;)

Szalai Anna: nem akarok zavarni...főleg,hogy addigra már meg lesz a pici is és ti egy család lesztek...:$

Szalai Jázmin: húgi..:@ ne idegesíts..egyáltalán nem zavarnál.:) sőt! Közel lennél hozzánk,anyu így könnyebben beleegyezne és neked is egyszerűbb lenne...

Szalai Anna: okééé.előbb ezt anyáékkal kell megbeszélnem,decemberig úgyis van időm...csak ne rontsam el az érettségit..:/

Szalai Jázmin: nem fogod!ügyes vagy :-) tudom,hogy sikerülni fog!

Szalai Anna: köszönöm :P anyu puszil és üzeni,hogy este hívd fel vagy amikor tudod!tényleg Seb?

Szalai Jázmin: én is őt :* majd felhívom délután,ha visszaértünk a hotelba :-) nem rég lett vége az edzésnek,most interjút ad valamerre a paddockban :D viszont szedem én is a lábam,mert éhes vagyok és találkám van Gabyval :) majd írok pár óra múlva oké? :)

Szalai Anna: Gaby?!majd mesélj róla :)) okés,írj nyugodtan :D jó étvágyat :*

Gyorsan kiléptem a facebook-ból,majd útközben megcsörgettem Gabyt.

Azt nem beszéltük meg,hogy hol ebédeljünk.

A Williams motorhome-ja előtt találkoztunk és nem mentünk egyáltalán messze.Egy büfében vásároltunk salátát és üdítőt.

Csak addig tudtunk beszélgetni,míg ettünk,de nagyon megkedveltem Gabyt.

Aranyos,közvetlen lány volt és tényleg egy hullámhosszon voltunk.

-Merre jártál?-ölelt át Seb,mikor visszaértem a csapat motorhomejába.

-Gabyval ebédeltem együtt-mosolyogtam.-Ügyes voltál-csókolta meg.

-Köszönöm,de délután kell igazán annak lennem-mosolygott.-Milyen Gaby?-nézett rám.

-Pastor barátnője,nagyon kedves lány-mosolyodtam el.

-Jól van.Hallottam,hogy délelőtt elkaptak a riporterek-fintorgott.

-Hé,semmi gond!-mosolyogtam.-Csak Szujó Zoli volt,Őt jól ismerem.Egyáltalán nem volt semmi baj.

-Ennek örülök,de legközelebb légy szíves ne rázd le Tommit vagy aki rád vigyázna!

-Értettem-fintorodtam el.

-Csak ilyen arcot ne vágj.Úgy érzem magam,mint egy diktátor-felnevettünk.

-Néha az is vagy-cukkoltam.

-Ezt még visszakapod-hajolt át az asztalon.

-Hűtsd le magad Vettel-hallottam meg Guil hangját.

Kitört belőlem a nevetés Seb arcát látva.

-Hello Jázmin!Jó látni-mosolygott.

-Téged is Rocky-kuncogtam.

-Na szóval-dobta le magát Seb és közém.-Itt vannak az adatok,jó lenne ha átnéznéd A-tól Z-ig!

-Értem-motyogta a szőke.

-Na és hogy vagytok?

-Köszönjük jól-mosolyogtam.

-Milyen érzés a tudat,hogy pár hónap múlva két gyereked lesz?-először nem esett le a kérdése,de Seb felé bökött,aki a papírt szuggerálta.

Hangos nevetésben törtünk ki.

Nem hittem el,hogy ezt Rocky benyögte...Teljesen bolond a francia!

-Most miről maradtam le?

-Semmiről!Csak egy francia viccet meséltem Jázminnak!-húzta ki magát a bajból Rocky.-Viszont...-nézett most már komolyan Sebastianra.-Ideje lenne jönnöd,mert Tommi letépi a fejem,ha nem érsz időben a szobádba.

-Oké-motyogta.-Eljössz velem?-nézett rám.

-Nem fogok zavarni?-tudtam,hogy a masszázst ejtenék meg és nem akartam zavarni.

-Nem kérdeztem volna meg,ha zavarnál-nézett rám komolyan és a kezét nyújtotta.

-Biztos?-motyogtam.

-Kicsim!-felnevettem.

Olyan édesen ejtette ki.

Valóban nem zavartam..míg Tommi teljesen átmasszírozta Sebastian laptopját nyomkodtam.

Annával folytattuk a beszélgetésünket.Sebnek is felhoztam az ötletünket és Ő is csak bíztatta Annát.

Közben Ő már öltözködött és Blanca is jelezte az SMS-vel,hogy megérkezett a paddockba.

-Nálam lehet időmérő alatt a laptopod?

-Ez milyen kérdés?-mosolygott rám Seb.

Felhúzta az overallja cipzárját,amit nem tudtam nem követni...megnyaltam szám szélét.

-Ó,ne csináld ezt!-tette fel a kezét.

-Miért?-lepődtem meg.

-Mert öltözködni akarok nem vetkőzni-felnevettünk.

-Ne haragudj-álltam fel és ölelésébe bújtam.-Szeretlek-nyomtam puszit állára.

-Én is téged!

-Vigyázz magadra,jó?

-Mint mindig!-mosolygott.

-Nem akarok zavarni,de jönnöd kéne!-nyitott be Tommi.

A szőke finn feje fölött egy női kéz legyezett,hamar rájöttem,hogy Blanca bolondozott.