Százhuszonharmadik fejezet

Sziasztok! :)

Kicsit csúsztam,bocsánat :$ Elaludtam a kádban és így nem sikerült 6-7 óra között hoznom a frisst.:$

Remélem nincs túl nagy harag! :)

A részhez különösen nem fűznék semmit,de nagyon érdekelne a véleményetek! :)

Puszi :*

 123.fejezet

Csütörtök elég későn értünk ki a pályára.Igaz az ebédet már ott fogyasztottuk el.Hihetetlen volt Monza...mindenhol Ferraris zászlók és kicsit frusztrált voltam,hogy Red Bull-os csapat pólóban járok.

Ebéd után volt egy kis szabadidőm,így megkerestem Christiant.

2011.Szeptember 8-án 14:05 perckor aláírtam a felmondási papíromat.Volt időm ezt feldolgozni,így egyáltalán nem ütött szíven.

Az irodából kisétálva Brittába botlottam,mosolyogva léptem oda hozzá és pár szót váltottunk.

Húzós hetünk lesz...Bejelentjük,hogy elhagyom a csapatot és Britta lép a helyemre.Igaz,hogy azt nem beszéltük meg,hogy a miértek mit fogunk válaszolni,de egyértelmű.Nem fogjuk tagadni Sebastiannal!

A papírjaimat intéztem el az asztalomon és fél órával később meg is jelent Britta és Christian.

-Ne legyél már ilyen rossz kedvű-néztem Brittára.

-Úgy érzem,hogy kitúrlak a helyedről-felnevettünk.

-Tudod,hogy butaság.És igazából izgulok.,,-furcsán nézett rám.

-Ez lesz az első futam,amit a Red Bull boxából nézhetek meg,de nem úgy,mint egy munkatárs-elmosolyodott.-Beledobnak a mély vízbe.

-Igen,tudom-sóhajtott fel.-Christian mondta,hogy te már pihenni fogsz és vészhelyzetekre vagy itt.

-Pontosan!-bólintottam.-De nem aggódom,meg fogod oldani ezt is!Eddig is ezt csináltad,csak most más a pilóta-mosolyogtam.

-Igaz-mosolygott.-Holnap már én megyek Sebastiannal-rázta meg a fejét nevetve.-Olyan hihetetlen!

-Én is ilyen voltam az elején,de hamar hozzá szoksz.Muszáj!

Emlegetett szamár lépett be az irodába.

-Sziasztok-csókkal köszöntött.-Mindjárt megyünk a pálya bejárásra.Nincs kedvetek jönni?-mosolygott ránk.

-Hm,mérlegelnem kell a helyzetet-viccelődtem.-Te vagy ez a kényelmes kanapé?Britta mit gondolsz?-néztem a szőke lányra.

-Én mindenképpen a kanapét választanám-kacsintott rám.

-Na szépen vagyunk!-háborgott.-Szóval vegyem úgy,hogy lepasszoltál?-tette csípőre a kezét.

-Igen-kacagtam.-Azt hiszem ezt most kihagyom.Olyan jól ülök-mosolyogtam.

-Jól van.Megjegyeztem-viccelődött.-De örülök,hogy egy kicsit pihensz már-nyomott puszit az arcomra és végig simított a hasamon.

Csak egy pillanat volt,de rengeteget jelentett nekem.

Már alig vártam,hogy gömbölyödjön a pocakom.Kicsit elkalandoztam...Ha minden úgy megy,ahogy az orvos mondta,akkor karácsonykor az 5.hónap felé járok.Akkor már biztosan nagy lesz már a pocakom.Szebb karácsonyunk nem is lehetne!

-Hahó-ült le mellém Britta mosolyogva.

-Igen?!Mi?-kaptam fel a fejem,majd el is nevettem magam.-Szóltál?

-Igen,annyira elkalandoztál-mosolygott.

-Igen-sóhajtottam fel.-Olyan hihetetlen még mindig,hogy kisbabánk lesz-mosolyogtam.-Karácsonykor már öt hónapos terhes leszek és annyira várom már.Túl pörögtem-néztem elpirulva a lányra.

-Semmi baj-mosolygott.-Van egy nővérem,vele már átéltem ezt.Biztosan ezek a legboldogabb napjai egy nőnek.

-Ebben biztos vagyok!

Miután Sebastianék visszaértek kicsit kimentünk a paddockba,megmutattuk magunkat,ahogy Christian fogalmazott.

Egy pillanat alatt lerohamoztak minket és feltették a kérdést,hogy tényleg felmondtam-e.

Sejtettem,hogy nem tudjuk péntekig titkolni ezt,valaki elszólta magát és ez hamar eljut a riporterekhez.

-Nem fogjuk titkolni-szólalt meg Seb.

-Igen,ez igaz.

-Úgy tudtuk,hogy remekül végezte a dolgát.Esetleg megromlott a kapcsolatuk?

A hónap kérdése..

-Maga szerint?-néztem a nőre...a mellette álló férfi is elnevette magát.

-Ki fogja magát helyettesíteni ezek után?A héten még Sebastian mellett fog dolgozni?Hogy lesz ezek után?

-Britta Roeske vette át a helyem.A napokban-nem árt egy kicsit füllenteni-Aláírtam a felmondásomat,így már a héten Britta fog Sebastiannal dolgozni.Ezek után eltűnők egy kicsit-mosolyodtam el.

-Ezt hogy érti?

-Úgy,hogy csak a közös életünkre koncentrálok és nem fogok minden verseny hétvégén megjelenni.

-Felmerültek olyan pletykák,hogy nem végezte jól a munkáját.

-Én erről nem hallottam.A felmondásom nem ez miatt történt.

-Mindig is emlegették a család alapítást?Köze van a felmondásához?

Sebastiannal egymásra néztünk,elmosolyodott.

-Igen,köze van.

A riporter elmosolyodott,majd bólintott.Nem voltam biztos benne,hogy leszűrte-e a lényeget,de nagyon úgy nézett ki.

-Jázmin,Ön kisbabát vár?-szegezték nekem a kérdést.

Seb felnevetett.

-Nem-rázta meg a fejét,nem értettem,hogy most mi van...-Együtt várjuk az első kisbabánkat-mosolyodott el.

Végig simított az oldalamon és szorosabban ölelt át.

Na eddig is az arcunkban voltak a kamerák és a mikrofonok,de ezután még jobban.

Csak mosolyogtunk és a normális kérdésekre válaszoltunk,vagy pedig kivágtuk magunkat alóla.A piciről semmi információt nem osztottunk meg,hiszen ez csak ránk tartozik.

A kérdések egyre inkább fogytak,gratuláltak,majd a riporterek is a munkájukra eredtek.Biztos voltam benne,hogy ez még ma este felkerül az internetre és holnap az összes újság ezzel lesz tele.

Most,hogy túl voltunk a bejelentésen sokkal jobban éreztem magam.Ezek után nem kell azért aggódnom,hogyan rejtsem el a pocakom.

Hiába nem volt sok dolgunk a mai nap -vagyis inkább már Sebastiannak- késő délután értünk vissza a hotelba.

Alig volt közös fél óránk,mikor Blanca rontott be hozzánk és a szőke finn fáradtan követte.

-Én annyira..-levágta magát a kanapéra-Jó kedvű vagyok-nevetett fel.

Pár percig értetlenül néztem rá,majd engem is elkapott a nevetés.Mint a tizenéves tinik úgy ültünk a kanapén és könnyesre nevettük magunkat.

Már azt sem tudtuk min nevetünk.

A fiúk csillapítottak rajtunk egy kicsit,de mikor egymásra néztünk nehéz volt megállni,hogy ne nevessünk fel.Nem is tudom mikor volt velünk ilyen....

Hihetetlen,hogy Sebastiannal ebben a hónapban leszünk együtt fél éve és már a menyasszonya vagyok és a közös kis babánkat várjuk.

Fél év alatt teljesen megváltozott az életem,és egyáltalán nem bántam.

24 évesen azt hiszem elég idős vagyok,ahhoz,hogy kisbabát szüljek.

Biztosan nem lesz könnyű,hiszen Sebastian ugyan úgy tovább fog utazgatni,de nem félek.Bízok benne és magunkban,hogy készen állunk erre a picire és remek Apuka már most!

**Péntek**

Már teljesen hozzá szoktam a korán keléshez és ez mai is így volt.Fél nyolckor már a ruháimat válogattam össze.Szeptemberhez képest itt Monzában igen meleg volt,aminek nagyon is örültem.

Egy-két hónap múlva már Svájcban kell maradnom és ott biztosan,hogy hamar beköszönt a tél és a hó,amit nem igazán kedvelek.

Már nem voltam csapat ruhához kötve,amit most ki is használtam.

Barnás ruhákba bújtam bele és a kényelmes cipőmbe.Hamar összekészültünk és kilenckor el is indultunk a pályára.

Már a hotel előtt rengeteg ember állt,amint kiléptünk sikítoztak és Seb nevét kiabálták.

Teljesen meglepődtem,mikor egy lány csapat az én nevem kiabálták.Aranyos volt a kiejtésük.

Igaz,hogy párszor már velem is készítettek képet,de ez mindig meglepett,hiszen Sebastian az,akiért rajonghatnak.

A kocsiba ülve 3 dísz tasak landolt az ölemben.Ezeket csak most kapta Sebastian a rajongóktól.

-Mi van benne?-nézett a visszapillantóba Seb.

-Hm-kukkantottam bele.-Egyikben díszdoboz-emeltem meg.-Hoppá!-kuncogtam fel.-Kinder csoki-kacsintottam rá.

Tommi arca fintorba szökött.

-Komolyan felírom a homlokodra,hogy ne adjanak neked csokit-motyogta a finn.

-Ennyi azért kijár nekem-védte magát.-Mi van a harmadikban?

-Egy kis könyv-lapoztam bele,tele volt képekkel.

Ahogy jobban megnéztem és elolvastam rájöttem,hogy ezek a képek Seb idei szezonjáról vannak és a lányok a saját gondolataikat írták le a képek alá.Nagyon aranyos ötlet volt!

Brittával a motorhome-ban futottunk össze.

Valójában már elindultam volna az irodába,de Chris és Britta közös erővel meggyőztek,hogy már nyugodtan pihenhetek.

Furcsa volt nyugodtan ücsörögni a büfében és rettentően örültem Blancának,Ő legalább elvonta a figyelmem.

Közel álltam ahhoz,hogy megbolondulok.Egészen tegnapig mindig futkostam,alig volt egy percem most meg csak unatkozhatok.

-Mit szólnál,ha elmennénk város nézésre?

-Nem is tudom-fintorogtam.

Nem szívesen léptem volna le,míg ki tudja mi a helyzet itt.

-Na!-noszogatott.-Hallottad Brittát.

-Jó,de Seb-motyogtam.

-Ott jön.Seb!-kiabált neki.

-Mi az?-sietett oda hozzánk.

Blanca gyorsan ecsetelte neki a helyzetet,persze a szőke nyugodt szívvel beleegyezett,hogy elmenjünk a városba.

Eddig még nem volt alkalmam a többi pilóta barátnővel barátkozni,hiszen én itt első sorban dolgoztam,de a bejáratnál összefutottunk Gabyval és Catherine-nel.

Mindkettőjüket láttam már a paddockban és látásból ismertük egymást.

Köszöntünk egymásnak,én már elsétáltam volna mellettük,mikor Gaby utánam szólt.

-A városba mentek ti is?-mosolygott.

-Igen.

-Az jó.Mi is oda tartunk.Nincs kedvetek velünk jönni?-mosolygott Cathe.

-De,végül is jó ötlet-összenéztünk Blancával.