Százkilencedik fejezet

 Sziasztok!

Sajnos az egész hétvégés rész nem jött össze.Sikerült a tegnapi meccsen és ma is leamortizálni magam,így ma már nem írtam semmit a részhez.:$

Remélem nincs harag érte,a rész így is 5 oldalas lett :)

Kaptam egy olyan véleményt,hogy túl unalmasak a fejezetek..

Hát ezen most változtattam egy kicsit ;)

Remélem tetszeni fog Nektek és megleptek sok-sok komival :$ :D

Puszi!:)

 109.fejezet

A szabadedzés után megvártam Sebastiant,majd együtt indultunk el nyilatkozni az erre kijelölt helyre.

Nem kellett sokáig ott ácsorognunk,talán negyed órát lehettünk ott,aztán elfogytak a kérdések.

-Na itt van már Anna?

-Igen-mosolyodtam el.-És a kocsid is épségben-nyomtam a kezébe a kocsi kulcsot.

Seb megkereste a húgom,míg én a cuccaim szedtem össze.Mire leértem a büfébe már Tommi is ott ücsörgött az asztalnál.

-Van még valami dolgod,vagy mehetünk?-néztem Sebre.

-Még benézek Guilhoz,addig egyetek valamit-vigyorgott,majd elsietett.

Úgy tettem,ahogy mondta...igazából csak a második falat után vettem észre,hogy mennyire is éhes vagyok.

-Nem mondta Blanca,hogy kijön a hétvégén?

-Nincs ideje rá-fintorgott a szőke finn.-Pont most van Finnországban,mikor én nem érek rá-sóhajtott fel.

Sajnáltam őket,nem egyszerű úgy kapcsolatban élni,hogy két hetente látjátok egymást.Szörnyű volt belegondolni,hogy Sebbel ránk is ez vár...Szingapúr.

Imádtam ezt a pályát,de most egyáltalán nem várom.Összeszorul a gyomrom,ha csak rá gondolok.

-Valami baj van?-nézett rám ijedt szemekkel húgom.

-Ja,nem.Semmi.-ráztam meg a fejem.-Balázsék nem jönnek fel vagy valaki?

-Balázs valami olyasmit motyogott,hogy vasárnap lehet feljönnek.

-Szólhatna,mert így nem szerzek neki jegyet-fintorogtam.-Majd nézhetik valamelyik domb oldalból.

-Képzeld tegnap Lara először átfordult-mosolygott Anna.

-Jaj,akkor nagy az öröm most.

-Az hát,és mi lesz majd az első lépéseknél.

Tomminak is eldicsekedtünk Larával és pár képet is mutattunk neki.Egy jó fél óra után jött vissza Sebastian Guillal.

A francia is leült közénk és nagyon jól elbeszéltük az időt.Fél hat volt mikor elkezdtünk készülődni.

Anna visszafelé egy kicsit el is bóbiskolt és talán még én is,de úgy öt-tíz percre.

Viszont ez is elég volt ahhoz,hogy kábán szálljak ki az autóból és a recepciónál nagy nehézségek árán kértem el Anna kulcsát.A mellettünk lévő szobát kapta meg.

-Átjössz hozzánk?-néztem húgomra a folyosón.

-Öhm..hát izé-pirult el.-Úgy van,hogy Jaime átjön.

-Oké,értem én-nevettem fel.-De mondjuk átjöhetnél,ha elment.

-Oké-mosolygott,majd belépett a szobájába.

Nyolc óra után kopogtak,Sebastian épen zuhanyzott,így én mentem ajtót nyitni.

Húgom állt előttem hatalmas nagy vigyorral az arcán.

-Na,mi történt?-húztam be a szobába és a kanapéhoz húztam.

-Hát...-mosolygott.-Beszélgettünk és kaptam gy puszit is mikor elköszönt-csak úgy csillogtak a szemei.

Örültem a boldogságának,bár azért nehéz volt felfogni,hogy a pici húgom szerelmes...mert Ő bizony szerelmes.Pedig nem rég még azért hisztizett,hogy adjam oda neki a kedvenc babám.

-Kicsim!-kiabált Seb,majd pillanatokkal később megjelent egy szál alsónadrágban.-Ó,szia Anna-vigyorodott el.

Nevetve takartam el Anna szemét.

-Felöltözök-nevetett Seb,majd visszament a hálóba.

-Már értem miért tartottad meg-suttogta a fülembe Anna,nevetve néztünk egymásra.

-Mi ez a nevetés?-jött vissza a németem már pólóban,bár alulra maradt csak a boxer.

Na nem,mintha bántam volna.

Már tíz is elmúlt mikor Annát visszazavartam a szobájába,megbeszéltük,hogy holnap reggel nyolckor indulunk a pályára,de volt egy olyan érzésem,hogy hétkor nekem kell ébresztenem Annát.

Lezuhanyoztam,majd bebújtam a már alvó Sebastian mellé.Biztosan elfáradt ma és holnap már nagyobb téttel lép a pályára.

Reggel hangos kopogásra ébredtünk,majd nagyon világos lett a szobában.

-Elmúlt hét óra ám-kiabált Anna.

Azt se tudtam,hogy mi van..legszebb álmomból zavart fel.Seb morogva húzta a fejére a takarót,de mikor eljutott az agyáig,hogy elaludtunk kipattantak a szemei és az ágyban is felült.

-Jó,jó.Elkészülünk időre-nyugtatgattam Annát,de félig még álomban voltam.

-Hát jó-motyogta,majd ajtó csapkodás után elhagyta a szobánkat.

Nagy nehezen kikászálódtunk az ágyból,Seb sokkal hamarabb végzett nálam..mondjuk mindig!

Felöltöztem és egész melegnek bizonyult az időjárás,talán nem szakad le az ég..

Farmer nadrág és a kezembe akadó első pólót húztam fel.A fehér cipőmbe útközben ugrottam bele.

A hajam felkötöttem egy kontyba,majd a telefonom is összeszedtem az asztalról.

Anna és Seb már a nappali részben vártak rám és a folyosóra lépve Tommival is összetalálkoztunk.

A hotel előtt Sebastiant még letámadták,közös fotó és aláírások után követhettük Tommiéket.

Kilenc előtt rétünk ki a pályára.Egy nagyon gyors megbeszélése volt még Sebastiannak,ahova Tommi is elkísérte,de engem nem érintett,így nem is mehettem be.

Annával a büfét vettük célba,mert mindketten éhesek voltunk.

Tina mosolyogva hozta ki a reggelinket és szólt,hogy ma már keresett Isabel.

-Nem tudod merre van most?Iroda vagy valahol Markkal van?

-Hát most van a megbeszélés?-bólintottam.-Akkor az irodában van.

-Na,akkor sietek-álltam fel.-Itt hagylak egy kicsit,jó?-néztem húgomra,aki bólintott.

Nem,mnitha túl nagy figyelmet szentelt volna nekem...a képernyőt bámulta teljese beleéléssel.

Isabelt tényleg az irodában találtam meg,nem lett volna kedvem rohangálni utána.

-Szia-ültem le a fotelba.-Tina mondta,hogy kerestél.

-Igen-nézett rám,bár a laptopot erősen gyepálta.

-Valami baj van?-néztem rá felhúzott szemöldökkel.

-Nem tudom,hogy olvastad-e a mai cikket,de Hanna nyilatkozott.

Hanna?Hanna?!

-Hanna..vá..várj!Sebastian volt Hannája?-néztem rá kerek szemekkel.

-Igen-bólintott keserűen és felém fordította a gépet.

„Ez csak egy érdek kapcsolat közöttük.Az a lány,így akarja bebiztosítani magát a csapathoz”

-Ez most komoly?-ment fel bennem a pumpa.

-Ne akadj ki nagyon,jó?-nézett rám.-Te itthon vagy és sokan kíváncsiak rád,nem szabad méregből nyilatkoznod.

-Meg fognak kérdezni ezzel kapcsolatban?!

-Ebben biztos lehetsz-fintorgott.-De előtte beszélj Sebastiannal.Jobb ha tőled tudja meg,mint egy újságírótól.

-Remek-morogtam.-Biztos nagyon boldog lesz és be kell ülnie az autóba.

-Tudod,hogy beszélned kell vele-nézett rám Isabel.

-Tudom.-sóhajtottam fel.-És köszi,hogy szóltál-álltam fel.

Morogva mentem vissza a büfébe és leültem a helyemre,pár perccel később Tommi-Guil-Seb hármas csatlakozott hozzánk,majd őket követték a többiek...Mark,Ciaron,Christian,Adrian,Kenny.

-Seb-néztem rá.-Beszélnünk kell-suttogtam,nem akartam,hogy a többiek is most tudják meg.

-Mondd-nézett rám.

-Nem itt-sóhajtottam fel.-Gyere be az irodába kérlek-álltam fel és elindultam a folyosón.

-Baj van?-jött utánam sebes léptekkel.-Jázmin!-követett a szobába,ahol kértem,hogy üljön le.

Közben rákerestem a cikkre és próbáltam kegyesen beadni neki a sztorit,féltem,hogy nagyon ki fog borulni.

…...

-Ez most komoly?-csapta le idegesen a gépet.-Hát ezt nem hiszem el.

-Seb,kérlek!Nyugodj meg!

-Hogy jön Ő ehhez?Majdnem fél éve nem beszéltem vele és van képe most ezt mondani?Sosem volt ilyen-rázta a fejét.-Mindig kerülte a médiát,de most?!

-Neked most a versenyzésre kell koncentrálnod-simítottam végig az arcán.

-Te nem vagy kiborulva?Nem haragszol rám?-csókolt bele a tenyerembe.

-Nem örülök neki és ez biztos téma lesz a hetekben,de nem akarok ez miatt veszekedni.És miért haragudnék rád?Nem adtál rá okot-mosolyodtam el.-Szeretlek.

-Én is szeretlek.Nem hagyom,hogy közénk álljon-motyogta.

-Ezzel majd később foglalkozunk,bár valamit mondanunk kell a sajtónak.

-Csak az igazságot-vonta meg a vállát.-Jó ideje nem beszéltem vele és nem tudjuk honnan vette ezt az egészet.

A harmadik szabadedzés előtt Tommi még elrángatta Sebet,hogy le nyugtassa és gondolom megmasszírozta.Közben valahogy Christian is meg tudta ezt az egészet,szinte rám törte az ajtót.

-Valahogy intézd el,nem kell a balhé a verseny előtt-nézett rám mérgesen.

-Rajta vagyok az ügyön-válaszoltam.

-Rendben,mint csapat főnök meg kell értened,hogy ez a dolgom,de mint magán ember...sajnálom-nézett rám.-Fogalmam sincs,hogy honnan jött ez neki-rázta a fejét.-Nem láttam sokszor,de nem ilyen lánynak ismertem meg.

-Sebastian is ezt mondta.Valami biztos megváltozott nála-húztam meg a vállam.

Mindketten elhagytuk az irodát.Annának írtam egy SMS-t,hogy inkább menjen át a Torro Rossohoz,mert itt biztos nem fog senki foglalkozni vele.Kicsit lelki furdalásom volt,hogy szegényt elküldöm,de csak nem lesz belőle baj.

Nem szívesen mentem ki a motorhome elé,de több riporter is ott ácsorgott.Tényleg nem volt ehhez semmi kedvem és sejtettem,hogy szét fognak szedni.

A lépcsőn nem tudtam lelépni,amint megláttak felém tömörültek és szerintem egymást ütötték

-Mit szól Sebastian volt kedvese szavaihoz?

-Amit állít az hazugság.Sebastian és én nagyon szeretjük egymást és nem érdekből-tettem hozzá.

-Sebastian tartja még Hannavál a kapcsolatot?

-Nem,amióta nincsenek együtt nem is beszélt vele.

-Nem fél tőle,hogy Sebastian elhagyja a volt párja miatt.Ők több,mint öt évig voltak együtt.

-Nem félek tőle-ráztam meg a fejem.-Mint mondtam Sebastian és én nagyon szeretjük egymást és boldog kapcsolatban élünk.

-Ön szerint Hanna szétrombolhatja a kapcsolatukat?

-Nem!-ráztam meg a fejem.

-Találkozott már Hannavál?

-Nem,még egyszer sem.

Nyílt az ajtó mögöttem és Isabel jelent meg.

-Oké,ennyi elég lesz-suttogta a fülembe.

-Elnézésüket kérem,de nem sokára kezdődik a szabadedzés.Dolgom van-megfordultam és beléptem Isabel után.

Egyáltalán nem voltam nyugodt és rosszul éreztem magam.Mi van,ha Seb visszamegy Hannahoz?

-Nem tudom mi jár a fejedben-nézett rám Isabel.-De biztos nem jó,szóval nagyon gyorsan verd ki a fejedből.Ne foglalkozz velük,hogy mit mondtak.Sebastian szeret-simított végig a hátamon.

Fogtam a cuccaim és Isabellel mentünk át a boxba,nem szívesen sétáltam volna egyedül most a paddockban.

Az is megfordult a fejemben,hogy nem kéne Sebbel mutatkoznunk.

-Ez nem jó ötlet-rázta a fejét Isabel.-Rögtön azt szűrnék le,hogy Hanna már közétek is állt.Legyetek olyan,mint eddig-mosolygott,majd meglátta Markot,így átment az Ő boxába.

Pár perccel később Seb is megjött már felöltözve.

Mégy egy jó húsz perc volt vissza a kezdésig.

-Gyere ide-nyújtott ki a karjait és szorosan az ölelésébe zárt.-Szeretlek-suttogta a fülembe.-Mondhat bármit Hanna én téged szeretlek és a menyasszonyom van-simított végig a nyakláncomra fűzött gyűrűn.

-Tudom-sóhajtottam fel.-Én is szeretlek,de ez olyan nehéz-sóhajtottam fel.

-Gondolj arra,hogy jövő héten már szünet-mosolyodott el.

-Igen és haza kell utaznunk a ruha próba miatt.Még mindig nem írtam vissza Melanienak szóval jó lenne dönteni.

-Haza akarsz még menni innen?-megráztam a fejem.-Akkor ha hétfőn Heppenhe utazunk az jó?

-Igen-mosolyodtam el.-Egész héten ott leszünk?

-Hm,nem tudom még.Jövő hét szombaton Annának van a szülinapja?-bólintottam.

-Visszajöhetnénk akkor,nálunk és nálatok is lennénk.

-Ez jó ötlet,de a kettő között Svájcba is haza kéne menni-néztem Sebre.

-Oké,ezt megbeszéltük-nyomott egy puszit a számra.

Eljött az idő,beszállt az autóba,megkerestem a fülesem és idővel Isabel is csatlakozott hozzám.

Volt egy olyan érzésem,hogy nem szívesen hagyott volna magamra.

-Nagyon szép Magyarország.-mosolygott.-Többször is eljönnék ide.

-Tényleg nagyon szép-mosolyodtam el.-És általában jó idő szokott lenni,csak most nem jön össze-húztam el a szám.

Talán olyan 20 fok körül lehetett,ami itt július végén elég hidegnek számított,hát hol van a 30 fok?Ráadásul a szél is fújt még,jó párosítás...

Pontban 11 órakor a lámpa zöldre váltott és mindenki kiment az első körére,de mért körre nagyon kevesen mentek el.

Húsz perc után Button állt az élen,de Sebről már levették a kerék melegítőket és a pályára gurult.

Át is vette a vezetést 1:22-es idővel,nagyon erős volt a többiekhez képest.Kicsit megnyugodtam,fejben is ott van és ha minden ilyen jól megy délután a Pole is meglehet.

Az edzés feléhez érve Hamilton jött fel a második helyre,de Seb így is több,mint hat tizedet vert rá.

Húsz perc volt még vissza mikor előkerültek a szuper lágy abroncsok,így Rosberg feljött a második helyre,de Sebnek még így is fél másodperc előnye volt.

Negyed óra volt vissza,mikor Mark és Sebastian is bejöttek szuper lágyért.

Alonso átvette a vezetést,de Seb és Mark is még bent volt a boxban.

Nyolc perc volt vissza,ez bőven elég volt arra,hogy Seb visszavegye az első helyet.

1:21.168-as idővel Ő nyerte az utolsó szabadedzést.És Alonso nem volt közel hozzá.

Boldogok voltunk és talán mindenki megnyugodott,hogy a Német nagydíj után ez most a mi hétvégénk lesz.

Amint visszaért a mérlegelésről mosolyogva nyomta egy puszit az arcára.

Tényleg nyugodtabb voltam,hogy nem csapta falhoz az autót és csak a pályára koncentrált.