Százkettedik fejezet

 Sziasztoooook :D

Hát milyen futaaam volt ez? :'D

Hát Seb :P My Hero *-* :D Úristen boxból a 3. helyre jött fel Oo :D

Igazi Világbajnok! És Kimi győzelem..végre (Y)

Seb nem is tudom....nem ember.xd ilyet egy ember nem tud végig csinálni >< :D <3

Na,de itt az új rész..nem sokára hozom az infókat a novellával kapcsolatban :D

 102.fejezet

Szombaton a telefonom csörgésére riadtam fel,gyorsan nyomtam meg a zöld gombot és siettem be a fürdőbe,hogy Sebastian ne ébredjen fel.

-Jázmin hol vagy?-hallottam Meg Isabel hangját.

-A hotelban..miért,miért hol kéne lennem?-tettem fel rémülten a kérdést.

-Egy órája a pályán kéne lenned.Tegnap szóltam,hogy előbb kell jönnöd!

-Úristen-csaptam a homlokomra.-Ne haragudj,fél óra múlva kint leszek.

-Nagyon siess,Christian már várja a papírokat,nem tudom meddig tudok falazni neked.

-Meghálálom valahogy.

-Mindegy,nagyon siess-bontotta a vonalat.

Roham tempóban készültem át,átfésültem a hajam felkaptam a kezembe akadó ruhákat és összepakoltam a cuccaim.

Beleugrottam a kék cipőmbe és rohantam ki a hotelból.Autót fogni nem volt időm,így futva érkeztem meg a pályára.A főbejáratnál volt egy kis balhém,mert alig találtam meg a belépő kártyám a pasas meg anélkül nem akart beengedni hiába ismer.

Nem elég,hogy elkéstem még fel is húztak reggel.

A home szinte úgy estem be,hiába voltam rettentő éhes erre most nem volt időm.

-Na végre-sóhajtott fel Isabel,mikor beestem az irodába.

-Ne haragudj,kiment a fejemből és nem állítottam órát-ültem le és már vettem is elő a papírokat.

-Eddig még nem buktunk le-mosolyodott el.-Tíz perc alatt meg kéne csinálnod,mert utána Christiant képtelenség lesz megfogni.

-Remek-motyogtam.

Isabel közben elköszönt,mert Markot kaparta össze.

Tíz perc alatt nem igazán sikerült összehoznom a papír munkát,de Christiant még sikerült elkapnom,igaz,hogy indulni készült.

-A nap végén beszélni akarok veled-nézett rám.

Marhára megnyugtató volt ez a mondat!

A délelőttöm azzal ment el,hogy azokat csináltam meg,amiket reggel kellett volna.

A harmadik szabadedzést úgy,ahogy volt nem is láttam.Ebédre szaladtam le a büfébe,addigra sikerült utolérnem magam,de idegileg nem épen voltam a toppon.

-Szokásos-dőltem a pultra.

-Nehéz nap?-nézett rám Tina.

-Nem kifejezés-kortyoltam a kávémba.-Sebastiannal ma még nem is találkoztam.

-Lassan itt lesznek biztos ebédelni-mosolyodott el.

-Igen,de rohanhatok.

-Ezt csak megeheted nyugodtan-tette le elém a szendvicsem is.-Majd falazok neked-kacsintott rám.

-Köszi-mosolyodtam el,majd Seb-Tommi-Guil páros akkor lépett be a büfébe.

Sebastian igen csúnyán nézett rám,de nem jött ide,helyette Tommi adta le a rendelést.

-Mérges?-néztem a finnre.

-Duzzog,hisztis és igen-nézett rám,halványan elmosolyodott.

-Remek-sóhajtottam fel.

Összeszedtem magam és oda léptem az asztalukhoz.

-Sajnálom-néztem rá.

-Nem akarok semmibe belerondítani,de Seb jó lenne átbeszélni egy-két dolgot.

-Persze-bólintottam,hisz meg kell értenem,hogy most dolgoznunk kell.-Majd időmérőnél találkozunk.

Rám nézett,majd bólintott.

Szebb nem is lehetne ez a nap,morogva mentem vissza az irodába,hogy összekészüljek az időmérőre,de most azt a nyamvadt diktafont sem találtam és már egy óra is elmúlt!

Mire a boxba értem a fiúk épen a pilóta parádén voltak,nagy volt a sürgés-forgás a boxban így hátul megbújtam a kis fülesemmel.

-A levegő 15 fokos,a pálya 23 fokos és a pára tartalom 60%-os.Közepes erősségű déli-délnyugati szél fúj-hallottam meg Guil hangját miközben Sebnek mondta az adatokat.

Két perc és a boksz utca lámpája zöldre vált.

Hirtelen Fabi ugrott elém mosolyogva,a frászt hozva rám ezzel.

-Megijesztettelek?-nézett rám és leült mellém.

-Igen-vakartam az arcomra egy mosolyt.-Apud merre hagytad?

-Bent van-mutatott a kis kabin felé,ahol a vendégek szoktak helyet foglalni.-De borzasztó fülledt levegő van ott bent-motyogta.-Izgulsz?-mosolygott rám.

-Nagyon is.

A lámpa zöldre váltott és az első mért kör igen hamar megszületett.

Próbáltam koncentrálni a Q1-re,de csak Christian szavai jártak a fejemben.Már egy-két pillanatban ott voltam,hogy fogom magam és elmegyek valahova,de nem tehettem meg.

Mire feleszméltem már csak 11 perc volt hátra és Hamilton vezetett Sebastian és Alonso előtt.

A Q1-t végül Massa nyerte Sutil és Heidfeld előtt.Sebastian a 9. helyen,Mark a 11. helyen végzett.

A Q2-ben már korán kimentek a nagy csapatok,Hamilton volt az első,aki 1:31-es időn belül autózott.Sebastian is kiengedték a pályára,de elsőre nem tudta megelőzni Hamiltont-16 ezreddel gyengébb időt ment,hiába tették fel a lágy gumikat a fiúk.

7 perccel a vége előtt Hamilton vezetett Sebastian és Alonso előtt,Mark a 4. helyen állt.

Kezdett körvonalazódni,hogy itt a poleért a két pilótánk és Hamilton fog harcolni.

A Q3-ba bejutott a két Red Bull,a két Mclaren,a két Ferrari,a két Mercedes,Petrov a Renault-val és Sutil a Force Indiával.

Először Alonso jött ki mért körre,rögtön 1:30.866-os időt autózott.Jött Hamilton,Button és Massa.

Öt perccel a vége előtt kiengedték Markot nem sokkal később Sebastiant is.

Mark mindhárom szektorban nagyon gyors volt,1:30.251-es időt ment.Sebastian is iszonyatosan jó kört rakott össze,1:30.352 volt,de Markot nem tudta megverni.

A Q3 is lejárt,nagy volt az öröm.Red Bull első sor!

Fabival lepacsiztunk,de őt visszakísértem Norberthez mielőtt mindenki felbódult volna a boxban.

Megfordult a fejemben,hogy nem megyek ki a fiúkkal a park fermé elé,de a fiúk szinte ösztönösen húztak magukkal.

Seb kiszállt az autóból,majd oda rohant a fiúkhoz,kicsit hátrább álltam a szemével valakit keresett,majd mikor meglátott elmosolyodott.Küldtem felé én is egy mosolyt.

A fényképezésnél mosolygott.

Kicsit tartottam tőle,hogy le lesz törve,hogy nem tudta megszerezni a Polet a hazai közönség előtt,de ez nem látszott rajta.

Kivergődtem a tömegből és a sajtó szobába mentem,az ajtó előtt megvártam Sebastiant.A teremben már bent volt Isabel,leültem mellé.

A sajtó szobában már inkább tűnt letörtnek.

Négy óra is elmúlt mire ki tudtunk szabadulni.

Azt meg már nem is tudom mennyi időbe telt míg Seb pihenőjébe értünk.

-Ügyes voltál-öleltem át,szorosan átölelt,ami most nagyon is nyugtatólag hatott rám.

-Köszönöm,bár lehetett volna jobb is.

-Maximalista vagy-simítottam végig arcán.

Kezdett kicsit bökni már.

-Baj van?-ült le a kanapéra és ölébe húzott.

-Miből gondolod,hogy van?-karoltam át nyakát.

-Ismerlek-simogatta derekam.-Tudod,hogy valami gond van-nézett a szemembe.

-Ni...

-Ne-tette ujját a számra.-Ne tagadd-csóválta meg a fejét,csak felsóhajtottam.Túlságosan jól ismer.-Szóval?

-Christian beszélni akar velem...-motyogtam.

-És ez a baj?-nézett rám értetlenül.

-Ma reggel késtem Seb,Isabel falazott nekem,de fontos papírokkal késtem-motyogtam és overallja nyakát birizgáltam,lefogta kezeim.

-Biztos nem lesz semmi baj-nézett rám és egy puszit nyomott számra.

-Remélem-motyogtam,órámra néztem.

Már öt óra?!

-Lezuhanyozok-állt fel és húzta le magáról az overallt.

-Én meg elindulok Christianhoz-sóhajtottam fel.

-Hé-szólt utánam.-Nem lesz baj-küldött felém egy mosolyt.

Remegő kézzel kopogtam be,mocorgás,majd Christian nyitotta ki az ajtót.Nem volt jókedve,ezt az arcáról le tudtam olvasni.

De mikor beléptem az irodájába nem várt személyek ültek....nem hittem volna,hogy ők is itt lesznek!