52.fejezet

Sziasztok!

Hát itt is vagyok,ahogy ígértem :-)

Ajánlatom: Ha összegyűlik 8 komment,akkor holnap hozom a frisst ;)

Hajrá :D

Puszi

52.fejezet

Hajnali kettő volt mikor Sebastiant hívtam,Blanca lekapcsolta a villanyt,de alig tíz perc után mocorgott és a képembe motyogott.

-Jázmin,én félek!Felkapcsolod a villanyt?-majd beletenyerelt a gyomromba.

-Aúú!

-Ja,te itt vagy?-tapogatott tovább,majd felröhögtünk.-Szóval?-suttogta.

-Én...én..biztos nem mászok ki az ágyból.-Mi van,ha tényleg hét nap múlva meghalunk?-motyogtam.

-Ne,nem is akarok ilyet hallani.Légysziii,kapcsold fel a villanyt!

-Neem,nem merem!

Alig fél óra után telefonnal elvánszorogtam a lámpáig és felkapcsoltam.

-Úristen-sóhajtott fel Blanca.-Le ne kapcsold,mert nem tudok elaludni-motyogott,majd a fejére húzta a takarót.

Már majdnem én is elaludtam,mikor az ablak felől hangokat hallottam,picit beparáztam,de nem foglalkoztam vele,majd nem sokkal később csikorgást hallottam meg.

-Blancaa-rúgtam oldalba barátnőm,aki persze elaludt.

-Mi..?-majd Ő is meghallotta a hangot.

Már a könnyeim potyogtak annyira féltem,de Blancával rávettük magunkat,hogy az ablakhoz menjünk,persze nála volt kés...igen,kiosontunk a konyhába érte.

Ami az ablaknál várt..nem erre számítottam.

-Te idióta-nyitottam ki az ablakot és rá üvöltöttem.

-Mi?Miért?-fogta a hasát a nevetéstől és a másik is nevetett.-Azt hittem soha nem jöttök ide-fogtam a cipőm és kimentem a lakásból oda,ahol Ők álltak,de Őt céloztam meg először.

-Utállak,de idióta barom!Tudod,hogy féltem?-csapkodtam meg a papucsommal.

-Oké,oké-fogta meg a derekam.-Csak ne verj laposra!

-Mégis,hogy jöttél ide?És te ebben benne voltál?-néztem Tommira,aki nevetve bólintott,de megjelent Blanca.

-Haragszol?-suttogta Seb.

-Igen!-toltam el magamtól.-Egy hét szex nélkül Sebastian!-kiabáltam rá,amin Blan és Tommi is felnevetett,majd a lakásba mentünk a nappaliba.

-Ez most komoly?-csusszant mellém Seb és megfogta a combom.

-Egy hét két nap-szegeztem rá a tekintetem,mire elkapta a kezét morogva.

-Ez nem fair!

-Oké,megakadályozom mielőtt egy évet találsz ki-nevetett fel Blan.-Gondolom itt alszotok-sóhajtott fel színpadiasan.

-Hát felőlem mehetünk is vissza-vonta meg a vállát Tommi,komolyan gondolta.

-Azt már nem!-vágta rá Seb és Blan is bólogatott.

-Szerintem maradjatok-mosolygott Blanca.-Seb gondolom te Jázminnal alszol-nézett ránk,mire Seb elmosolyodott.

-Tommi te meg Blancával-vigyorogtam rájuk,most legalább közelebb kerülnek egymáshoz.

-De..-makogott Tommi.-Nekem jó a kanapé is.

-Na persze,aztán elfekszed a nyakad-szállt Be Sebastian is.

-Ez mondjuk igaz-bólintott komolyan Blanca majd elindult az Ő hálója felé.

-Akkor Jó éjt!-köszöntünk el tőlük és bementünk Sebbel a régi szobámba,a régi emlékek..sok minden itt kezdődött.

Mosolyogva dőltem be az ágyba és a fejem Seb mellkasára hajtottam.

-Szeretlek-simított végig a kezemen.

-Én is-hajoltam fel és egy apró puszit nyomtam a szájára.

**

Szombat délelőtt kicsit nehézkes volt felkelni,Sebastiant is úgy kellett kirugdalnom az ágyból.

Reggeli után elindultunk a városba Mirandának valami ajándékot beszerezni,közben próbáltam Blancát kifaggatni az együtt alvásról.

Épp egy baba boltba mentünk be és a fiúkat elhagytuk:

-Na,de most mi volt akkor?-néztem barátnőmre.

-Beszélgettünk és elaludtunk-mosolygott,túl vidám...gyanús ez nekem!

-Ennyi?Semmi puszi vagy valami kedves szó?-csalódok Tommiban,ha ilyen nyuszi!

-Kedves volt,de nem kötök mindent az orrodra-nyújtotta ki a nyelvét rám.

-Na,találtatok valamit?-ölelt át hátulról Seb.

-Még nem-sóhajtottam fel és kutakodni kezdtünk az üzletbe,ha most erről kép készülne,tuti,hogy a holnapi szalag cím,hogy babát várok..

Vagy egy órát bolyongtunk az üzletbe,túl szép és aranyos volt minden ruha,és az sem volt könnyű dolog,hogy milyen színben vásároljunk,de megoldottam..

Felhívtam Miranda barátját,aki elárulta,hogy a lakásban túl sok a rózsaszín,így számomra egyértelmű volt,hogy mi is legyen.

Rögtön beleszerettem egy nyuszis szettbe,amihez plüss nyuszi is járt,ami a kosárban kötött ki.

Blanca is kinézett egy rózsaszín szettet,így a ruhával megvoltunk.

Blanca is nézett egy plüss állatot,ami csócsálásra tökéletesen meg fog felelni

Persze a fiúk már fogták a fejüket,hogy mire vállalkoztak..

-Még bemegyünk egy ékszer üzletbe-néztem Sebre-Addig vásároljatok be kajából-nyomtam a kezébe egy listát.

Az ékszerrel elég hamar,fél óra alatt megvoltunk,amint megláttam egy kék arany láncot,tudtam,hogy ez Mirandának tökéletes lesz.

Blanca egy kék karkötőt választott amiben segítettem neki.

Majd csomagoló papír választás után letudtuk a vásárlást,a fiúk vidáman ültek be az autóba és hajtott vissza Seb a lakáshoz.

-Oké,fél tizenkettő van-néztem az órára.

Megebédeltünk,majd Blancával becsomagoltuk az ajándékokat és egy táskába ruhákat pakoltunk,a biztonság kedvéért.

-Seb,díszítések vannak a gyárban?

-Stuarttól kell megkérdezni-vonta meg a vállát.-De valami biztos van!

-Oké,inkább írok neki-sóhajtottam fel,persze Seb szerelője rögtön reagált.

„Hát ez milyen kérdés? :D Piát már szereztünk be,de a kaja rajtatok múlik,a fényeket meg feltesszük majd.”

„Oké,délután érünk M.K.-be majd megkereslek.Szia :)”

Lassan csak összeáll minden,közben Blanca is végzett és végre elindultunk fél kettőkor.

Az út vidáman telt,a két fiú elől ült,de alig háromnegyed óra után Tommi menekült Sebastian mellől.

-Ülj előre és neveld meg,én ezt nem bírom-szállt ki az autóból,majd helyet cseréltünk.

-Seb,mi lenne,ha nem a visszapillantóból bámulnál minket?-morgott Blanca,mire felnevettünk.

A bő két és fél órás utat végig nevettük,így öröm volt látni a gyárat...régen voltam itt.

Mosolyogva lépdeltem a bejárat felé és Seb mellettem sétált a kezemet fogva,Tommi és Blanca öt perc után eltűntek.

-Régen voltam itt-mosolyodtam el,ahogy beléptünk a gyárba.

-Sziasztoook-integetett már messziről Tina és rögtön megölelt.-Örülök,hogy megjöttetek...

-Szia-mosolyogtam.

-Rohanok,mert nekem kell lefoglalnom Mirandát,elmegyünk vásárolni-nevetett.

-Oké-mosolyogtam és az ebédlő részlegbe sétáltunk,ahol mindenki ott volt,Stuart rögtön kiszúrt.

-Na végre-mosolygott.-Gyere-kapta el a kezem és egy kis szobába vezetett,ahol a fények és díszítések voltak.

-De ki lesz a dj?-sóhajtottam fel.

-Ne aggódj-nevetett.-Majd Jaime megoldja-mosolygott.

-Oké.

Míg mi mindent átbeszéltünk és fél óra után Blanca is csatlakozott hozzánk,lányok bevállaltuk a kaja beszerzést,persze a fiúk a piáról már gondoskodtak,Tina eközben közvetített és már nem jönnek vissza a gyárba,mert Miranda elfáradt.

Este nyolc volt mikor mindenkitől elköszöntünk,persze Blancát sehol nem találtam,majd dobott egy SMS-t,hogy Tommival van.

-Nagyon összemelegedtek-motyogtam Sebnek és lefeküdtünk az ágyba,mi maradtunk a gyárban,mert a szobája be volt rendezve megfelelőnek nekünk.

-Kik?-ásított egy nagyot.

-Tommi és Blanca-bújtam oda hozzá és egy puszit adtam a szájára,majd az arcára,hangosan felnevettem arcát látva.

-Szóval elhalmozol puszikkal?-csikizte meg az oldalam.

-Ühümm-bólogattam hevesen.-Baj?-simítottam meg az arcát.

-Nem,nem baj-mosolyogott.-De én így szeretem..-és hevesen megcsókolt.

-Mert te telhetetlen vagy-kacagtam fel.

-Imádom mikor nevetsz-húzott magához.

-És ezt te váltod ki belőlem-hajtottam a fejem a nyakhajlatához.-Szeretlek.

-Én is Szeretlek-mosolyodott el,majd elértek minket az álommanók.